Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)

História - Molnár Antal: A török kori Kecskemét ferences krónikása: Bláhó Vince (1725–1785)

173 Reguláris [1629-től Strictions] Observantiae), illetve ennek anyaintézménye, a boszniai obszerváns ferences vikária legkorábbi krónikájával az irodalomtörténetírás viszonylag behatóan foglalkozott.

12 A Szálkai Balázs boszniai helynök feljegyzéseiből kiindulva, több szerző által folytatólagosan összeállított rendtörténeti munka 1313-tól a 1533-ig mutatja be a ferences rend, azon belül a boszniai, majd az 1448-ban önállósult magyar obszerváns ferences helynökség, később (1517-től) rendtartomány történetét. ' A krónika folytatásaként 1535-től kezdve 1642-ig, illetve egyes példányokban 1657-ig rövid, annales-szGrű feljegyzésekben tárgyalja az eseményeket: mindenekelőtt elősorolja a rendtartományi káptalanokat és az ott megválasztott tartományfőnököket. Ez utóbbi összeállítás az eddigi kutatások alapján (legalábbis részben) Somlyai Mihály tartományfőnök munkája lehetett. A krónikának jelenleg összesen öt másolati példánya ismert (gyöngyösi kódex, müncheni kódex, Nádasdy Bálint omniáriuma, gyulafehérvári kódex, szegedi kódex), de a régebbi irodalom hivatkozásai alapján további lappangó vagy elveszett kéziratokról is vannak adataink. A rendtörténeti feljegyzéseket 1675-ben Fülöp András tartományfőnök megbízásából Agricola Kristóf folytatta, müvét számos képpel díszítette. A kéziratot a XX. század elején a szolnoki kolostor könyvtárában őrizték, jelenleg azonban lappang.

15 A XVIII. század második felében a magyarországi ferences rendtartományok, sokszor évtizedes gyűjtőmunka eredményeként, elkészítették összefoglaló történetüket. A renden belüli történeti érdeklődés megélénkülése részben a jezsuiták által kezdeményezett általános egyháztörténeti munka hatásának tudható be. Emellett az egyre több problémával szembenéző rend számára a belső és külső legitimációhoz, a franciskánus szellem és öntudat erősítéséhez a történeti múlt példái kiváló eszközt jelentettek.

17 Az időrendben legkorábbi, Szűz Máriáról elnevezett (marianus) provincia múltját Kosa Jenő dolgozta fel számos kéziratos másolatban fennmaradt hatalmas művében.

18 Az erdélyi Szent István Királyról nevezett (stefanita) önálló őrség (1640-től), majd rendtartomány (1729-től) szintén gazdag historiográfiai 12 A krónika szövegének kiadása a gyulafehérvári kézirat alapján: [SZÁLKAI Balázs] 1862. 213-315. (Reprint kiadása ÉRSZEGI Géza gondozásában: Budapest, 1986.) 13 TARNAI Andor 1973. 135-147., TARNAI Andor 1984. 91-103. 14 KEVEHÁZI Katalin 1989. (gyulafehérvári kódex), KEVEHÁZ1 Katalin - MONOK István 1990. (szegedi kódex), V1ZKELETY András 1990. (Nádasdi Bálint omniáriuma). 15 KARÁCSONYI János 1924. II. 583. Munkájának címe: Liber de origine et progressu almae Provinciáé Hungáriáé Sanctissimi Salvatoris FF. Minorum S. P. Francisci Reformatorum recenter descriptus, auctus et nonnulis figuris emblematicis exornatus. A kézirat a szolnoki ferences rendháznak a MFL-ban őrzött levéltárában jelenleg nem található. 16 HÓMAN Bálint 1920., KOSÁRY Domonkos 1996. 144-150. 17 TAKÁCS Ince 1942. 76-81. 18 Kosa munkásságára és müvének kézirataira legújabban: SCHWARZ Katalin 1994. 103-108. Müvének címe: Antiquarii Provinciáé S. Mariae in Hungária Ordinis Minorum S. P. N. Francisci Strictions Observantiae. Collectanea ab anno 1206 ad annum 1774. 1775.