Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)

Archeológia - Wicker Erika: Muzulmán elemek a hódoltság kori rácok temetkezési szokásaiban

105 nem padkát, hanem egyszerűen koporsót jelez. Ezt a feltételezést az is alátámasztja, hogy a győri temetkezések túlnyomó része koporsós volt. A Duna-Tisza-közi rác temetők közül Katymár-Téglagyár feltárt sírjaiból ténylegesen vizsgálható 60 temetkezés valamivel több mint fele az ásatok megfigyelése szerint koporsó nélküli, lépcsős sír volt, negyede pedig fele-fele arányban szeges és ácsolt koporsós.

58 Nem jelzett padkás sírokat a Zombor-bükkszállási temetőt feldolgozó Korek József. Az ugyancsak szűkszavú leírásokból lényegében csak annyi tudható, hogy famaradványokat nem tudtak megfigyelni, s a vasszegek alapján „koporsóban eltemetett mindössze 4 volt a temetőben [...] különösen érdekes a koporsó nélkül eltemetett sír gödrök (sic! - WE) alakja. A fejnél szélesebb mint a lábnál, és általában a fejnél és lábnál levő sírgödör-szélesség úgy aránylik, mint 5:3-hoz. A sírgödör alakja teljesen fedi a koporsó mai formáját, ezzel helyettesítették a koporsót. "

59 A sírgödrök méretei különbözőek, egyes esetekben a szélesség adatai (pl. 200 cm-es hosszúságnál fejnél 60, lábnál 30 cm) a koporsó betöltésére vagy az esetleges padkalemélyítésekre utalhatnak, a 80 cm-es szélességek viszont inkább a tényleges gödör méretét jelezhetik. A másik zombori temetőről nincsenek adataink.

60 A balkáni népesség hagyatékaként meghatározott magyarországi XVI-XVII. századi temetőkben jelenlegi adataink alapján tehát egy időben volt szokásos a koporsós és a koporsó nélküli, azaz padkakoporsós temetkezés. Utóbbi lényege, hogy a sír közepén egy padkaszerű lemélyedést készítenek, melybe koporsó nélkül temetik a halottat. Ez a tény is megkülönbözteti a padkakoporsós temetkezéseket a magyarországi néprajzból is ismert, lényegében a mai napig használatos padkás síroktól. Ezért analógiákat keresve olyan vidékek temetkezési szokásait kerestük, ahol a temetkezés jellemzően nem koporsós, a sírforma lépcsőzetes, és a lakosság etnikuma/vallása is kapcsolatba hozható a Magyarországra költöző XVI-XVII. századi balkáni népességgel. A párhuzamok az iszlám vallási területekre mutatnak. Anatóliában a muzulmán sírok vagy oldalfülkések, vagy „...a sír minden oldalán kb. 20 cm-es sávot hagynak, mint egy lépcsőfok, úgy néz ki... " Mándoky Kongur Istvánnak is „...padkás sírja volt, tehát az Almaty környékén élő kazakok ilyet is ásnak, nemcsak padmalyost. "

62 A sír közepének lemélyítése teljesen Ismertetésükre nem térünk ki, mivel a temető közlése ugyanebben a kötetben jelent meg: WICKER Erika KŐHEGYI Mihály 2002. 42-47. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a BÁCSALMÁS-ÓALMÁSI temető 2002. évi, e kézirat zárása után kezdődött leletmentése alapján hajlunk arra a feltételezésre, hogy az ácsolt koporsók száma elenyésző lehetett, ezért a KATYMÁRI leletmentések dokumentációiban jelzett famaradványai a feltáráskor nem megfogható (homoktalaj), esetleg nem megfigyelt padkakoporsók takarásának nyomai is lehetnek. KOREK József 1994. 181. GUBITZA Kálmán 1902. BARTH A Júlia szíves közlése. BARTHA Júlia szíves közlése.