Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)
Archeológia - Wicker Erika: Muzulmán elemek a hódoltság kori rácok temetkezési szokásaiban
104 a néprajzi irodalomból ismert padkás/fenékpadmalyos sírokkal - koporsónak semmi nyoma nem volt, ám a mélyedés emlékeztethet a koporsó alsó részére, padkakoporsósnak neveztük el. A temetődomb Ny-i részén feltárt sírok több mint kétharmada tartozik ide, s elképzelhető, de ma már nem igazolható, hogy ez az arány a temető egészét tekintve is viszonylag magas lehetett (I. ábra). Mivel a padkakoporsós sírok környezetében, olykor csoportjaikon belül szeges és ácsolt koporsós temetkezéseket is találtunk, feltételezzük, hogy a temetkezési szokások ezen különbözősége etnikai és/vagy vallási különbségekre utal. Mielőtt e sírforma keleti párhuzamairól szólunk, tekintsük át röviden, ismert-e ilyen vagy hasonló sírkiképzés az analóg hazai temetőkben. A hódoltság kori balkáni népesség magyarországi temetői közül eddig legalaposabban feldolgozott Dombóvár-békatói temető feltárt sírjainak a nagyfokú bolygatás miatt csak kevesebb mint a felét lehetett vizsgálni. GAAL Attila szerint a 122 sír alig egynegyede átlagos volt, azaz függőleges vagy kissé rézsűs falú, egyenes fenékkel. Egytizedüket, szinte kizárólag gyermeksírokat, oldalfülkésre képezték ki (4. ábra a-c). Kétharmaduk viszont „padkás", azaz középen lemélyített volt, melyekből gyakran „felhúzott vállal, az alsó gödörrészbe préselődve" kerültek elő a vázak. Az általában 20-35 cm-es mélyedések többnyire egyenes fenekűek voltak, de sem belőlük, sem a temető többi sírjából koporsószeg, -kapocs és -vasalás nem került elő' (7. ábra a-b). Sajnos csak szórványos adataink vannak a Győr-Gabonavásártéri rác temető sírjainak formáiról. Mithay Sándor publikációja csak a leletes sírokat közli, azaz a feltárt temetkezések alig egyhatodát (66 sír). A szűkszavú - és az érintett sírformák rekonstruálására alkalmatlan - leírások szerint állítólag ezek kevesebb mint egytizede padkás volt: „A II. házalapnál nagyobb mélységekben padkás sírok kerültek elő [...] az Árpád u. felől kezdődött temetőnek a padkás sírok időben a korai szakaszából származnak [...JA padkás sírokkal kapcsolatban megemlítendő, hogy a II. házalapnál feltártak mind férfisírok voltak. " Tekintve azonban, hogy mindegyikükben koporsószegek voltak, hajlunk arra a feltételezésre, hogy a sírok feltárásakor a nyilván a vázcsontok felett jelentkező, a sírnál kisebb méretű téglalap 53 Hasonló gondolatra jutott a KATYMÁRI temető feltárásakor ZALOTAY Elemér: „Hogy a sírkiképzésnek ebből a módjából kevés fantáziával is gondolhatunk koporsóra, az igen természetes. Úgy látszik, az ősi szokás az elhunyt nyughelyét a földbe vájva, magában a temetőben készített el, s így a temetésnek sokkal nagyobb lehetett a rítusa eredetileg, mint akkor, amikor a halottat már a háznál fektették deszkakoporsóba. " WICKER Erika - KŐHEGYI Mihály 2002. 44; A ZOMBOR-BÜKKSZÁLLÁSL fejnél szélesebb sírgödrökkel kapcsolatban KOREK József arra gondolt, hogy: „a sírgödör alakja teljesen fedi a koporsó mai formáját, ezzel helyettesítették a koporsót. " KOREK József 1994. 181. 54 A 2002. évben feltárt sírok kb. 90%-a volt lépcsős kiképzésű, 10%-uk egyenes fenekű, koporsós temetkezés. Wicker Erika ásatása, 2002. A feltárás a kézirat zárása után kezdődött. 55 GAÁL Attila 1982. 162-163.; GAÁL Attila 2002. 210-211. Pl. a legrészletesebben leírt 209. sír: „Padkás sír volt: 40 cm mélységben a sírgödör rövidebb volt, és így lépcsős kiképzésű lett. " MITHAY Sándor 1985. 191. 57 MITHAY Sándor 1985. 196.
