Bárth János – Wicker Erika szerk.: Cumania 16. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1999)

Tanulmányok - Merk Zsuzsanna: A délvidéki Fogadjisten benépesülése (1941–1944)

222 Pusztina Klézse Gajcsána Scorteni (Eszkorzén) Várdotfalva Gyergyótölgyes Feketeerdő Szamosújvár Haraszkerék Prnjavor Vucsinjak Szlavón Brod Mala Luka Kijev Büke Blagovescsenszk Románia (Moldva) Románia (Moldva) Románia (Moldva) Románia (Moldva) Románia (Csíksomlyó közelében) Románia Románia Románia Románia Horvátország Horvátország Horvátország Ukrajna Ukrajna Ukrajna Oroszország (Szibéria) Természetesen az említett települések nem azonos nagyságrendet képviselnek. Van ahonnan csak egyetlen születést jeleznek (Szamosújvár, Feketeerdő, Blagovescsenszk, Mala Luka, Gyergyótölgyes, Várdotfalva), s nem tudni, honnan is érkeztek 1942-1944 között ebbe a bácskai kis faluba. Jól körvonalazódik azonban egy moldvai, egy horvátországi, valamint egy ukrajnai irány a bukovinai mellett. A délvidéki telepítések irányáról eddig is tudtunk a történeti irodalomból, a helységek neveiről már kevésbé. A legfeldolgozottabb ebből a szemponból a moldvai csángó telepítés. MOLDVAI CSÁNGÓK A DÉLVIDÉKI FOGADJISTEN ANYAKÖNYVEIBEN V. Kápolnás Mária tanulmányában - mely részletesen foglalkozik a moldvai csángó telepítéssel - felsorolja azokat a falvakat, melyekből a délvidékre telepítettek moldvai csángókat: Gajcsána, Lábnik, Klézse, Valény, Onest, Piatra Neamt, Pusztina, Fantenelle.

31 A délvidéki Fogadjisten anyakönyveiben az említett moldvai csángó településekből 5 szerepel: Gajcsána, Lábnik, Klézse, Pusztina és Valény. Valény esetében azonban az iratanyagból kiderül, hogy a plébános ugyan születési helyként jelölte meg, de az érintett személyek nem ott születtek, hanem Gajcsánán vagy Lábnikban, s csak a keresztelési helyük volt Valény, mert ezen plébánián anyakönyvezték őket. Szerepel azonban egy olyan község, melyet V. 'V. KÁPOLNÁS Mária 1992. 277-290.