Bárth János – Wicker Erika szerk.: Cumania 16. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1999)

Közlemények - Bárth Dániel: A hercegszántói egyház vizitációja 1767-ben

320 összeadni, vagy valami egyéb akadály nem áll-e fönn. Ténylegesen egyébként a plébánia körzetében nem fordulnak elő vegyesházasságok. A plébánia épületéről és a plébános jövedelmeiről Megállapítjuk, hogy Szántó faluban van egy vert falú, nádfedelű, bekerített paplak, amelyet a község épített. A házban két szoba található a plébános számára, egy pedig a háznépének. Fákkal és más növényekkel beültetett konyhakert csatlakozik hozzá. A kamra, a konyha és az istálló tűrhető állapotban van. A pince viszont olyannyira romokban áll, hogy veszélyes bemenni. Jóformán nincs szekérkapu, csak egy igen alkalmatlan, sövényből, emellett a kiskapunak sincs retesze és sarka. Az egyik szobában nincs kályha, bár a plébános már két éve sürgeti, mert évek óta ahányszor télen vendége van, a plébánosnak kell a hideg szobában tartózkodni és aludni. Mára már annyit könyörgött a dolog érdekében, hogy legalább a meglévő kályhát, amely csak egy szoba bemelegítésére alkalmas, átvitték a köztes falhoz, és úgy szerelték oda, hogy mindkét szobát kiszolgálja. Ennek alkalmával egy új kéményt vezettek ki. Az említett házat a község építette, és annak a gondja a megőrzése és a javítása. De a falu lakói olyannyira elhanyagolják, hogy jobban nem is lehetne. A paplak és a községháza javítására ebben az évben a bíró és az esküdtek kb. 13 ezer téglát vitettek el a templom számára készített téglákból, amelynek megfizetésétől vonakodnak. Véleményük szerint nem kötelezhetők rá, mivel a téglaégetéshez ők szállították a fát. Egyébként a plébános éves jövedelme Szántón a következőkből áll. Először: ágybér címén évente minden egyes házaspártól 30 krajcárt, egy pozsonyi mérő búzát és egy negyed pesti mérő zabot vagy árpát. Másodszor: adó címén a községtől 6 akó bort, egy mázsa sót, 50 font faggyút, 18 icce olvasztott vajat, 4 szekér szénát, egy sertést vagy annak fejében 6 forintot, és mostanáig minden háztól egy szekér tűzifát. Ám most a község a maga nagyobb kényelmére évente 30 öl fát szolgáltat, amelynek a gondos összeszedésére a plébános egy hathatós rend kialakítását kéri. Ugyanis gyakran olyannyira híján volt a fának, hogy szükségében a tiszttartó úrtól és Csejtei Pál kapitánytól kellett neki darabonként kérni, sőt a saját háza körüli kerítés fölhasználása után már a templom kerítéséhez kellett folyamodnia. Harmadszor: sedecimával rendelkezik a szántói határban megtermett búzából, zabból, árpából, kukoricából, a ménekből és a bárányokból. De a kilenced és a tized összeírásánál maga nincs jelen. Negyedszer: stóladíj címén a keresztelésért 17 krajcárt, mindkét avatásért 7 krajcárt, helyiek esketéséért 1 forint 30 krajcárt, idegenekéért 3 forintot, nagyobbak temetéséért 1 forintot, kisebbekéért 30 krajcárt, énekes miséért 1 forintot, csendes miséért 30 krajcárt. Minden házassági kivonatért és a kihirdetések bizonyítványáért 1 forintot. Ötödször: a plébános járulékos jövedelmét a vízkereszti tömjénezés szerény adományai