Bárth János – Wicker Erika szerk.: Cumania 16. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1999)
Közlemények - Bárth Dániel: A hercegszántói egyház vizitációja 1767-ben
315 Zomborban székelő, katolikus vallású Tekintetes Varbói Kruspér Pál úr. A kamarai tiszttartó, Lógó Márton szintén katolikus és helyben székel. A leányegyházakról Megállapítjuk, hogy a szántói egyházhoz egyedül Rasztina puszta tartozik, amely a Csejtei uraságok birtoka. Mivel az Szántótól jó óra járásnyira, a gákovai 4 templomtól pedig alig negyed órára esik, valamint a szántói plébános nagy kényelmetlenséget szenved a betegekhez történő kiszállások miatt, haszna pedig egyáltalán nincs, ugyanis most ott 18 emberpár található, akiktől 6 teljes éve semmilyen jövedelemmel nem rendelkezik, a plébános azt kéri, hogy Rasztina pusztát tegyék a hozzá közelebb eső gákovai plébánia leányegyházává. Egyébként Rasztinán nincs templom, sem imaház, sem akár nyilvános, akár magán kápolna, valamint temető sincs, úgyhogy ha valaki az ott élők közül meghal, holttestét áthozzák Szántóra, hogy az itteni temetőbe temessék. Csejtei Antal úr háza előtt egy haranglábként felszerelt gerendán harang függ, amelynek beszerzéséről és kifüggesztéséről ő gondoskodott, hogy az itt lakókat korán reggel, délben és este ezzel figyelmeztessék az Angyali Üdvözlet-re. Mivel még nincs megáldva, egyúttal a napszámosok és más munkások munka vagy hirdetés céljából történő összehívására, illetve pihenésre való figyelmeztetésére is használják. Hasonló saját harangja volt Csejtei Imrének is, aki a minap halt meg az Úrban, melyet most az özvegye a szegényes dávodi 15 templomnak ajándékozott. A temetőről Megállapítjuk, hogy Szántó faluban egy temető van a templom körül, annak sövénykerítésén belül, kizárólag a római katolikusok számára. Úgy vélik, hajdan beszenteltetett. Most eléggé kigazolták, így annyira tiszta, hogy a halmokon látszanak a keresztek. Van egy nagyobb kereszt benne, de feszület nélkül. Nincs kápolna a halottaknak. A plébánosról Megállapítjuk, hogy a jelenlegi plébániai adminisztrátor, tiszteletreméltó Jagodics István a szlavóniai Kaptolról 16 származik. A latin mellett az illír 17 és a M Gákova (1904 óta Gádor) faluról: BOROVSZKY Samu (szerk.) 1909. 83. 15 A szövegben az 1904 óta Dávod nevet viselő falu a régebbi, Dautova néven szerepel. - BOROVSZKY Samu (szerk.) 1909. 72-77. 16 Kaptol, Pozsega vármegye. 17 A horvát nyelvről van szó. A XVIII. századi egyházi latin nyelv 'Illyr' kifejezésének főnévi és melléknévi alakjait a kalocsai egyházmegyében összefoglalóan a katolikus délszlávok megnevezésére használták. A
