Bárth János – Wicker Erika szerk.: Cumania 16. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1999)

Tanulmányok - Janó Ákos: Szőlő- és gyümölcstermesztés a szanki homokon

15 homoki művelés nemzetgazdasági szerepével kapcsolatban a bortermeléssel szemben támasztottak. A szőlőtermesztésben döntő változásokat hozott a filoxera (szőlőgyökér-tetű Dactylosphaera vitifolii) megjelenése, ami a Duna-Tisza közének homokvidékeire - a történelmi borvidékekre mért óriási csapással szemben - kedvező hatást gyakorolt, s a homoki szőlőtermesztés újabb fejlődését indította el. A filoxera először 1863-ban Franciaországban jelentkezett és alig 20 év alatt végigpusztította a kontinens nagymúltú szőlőkultúráját. Magyarországon 1875-ben Pancsován észlelték először. Pest megyében 1880-ban ütötte fel a fejét, s 1885-től pusztított országos méretekben. Az új betegség 20 év alatt tönkretette az ország kötött talajú borvidékeit. 622 ezer holdból mintegy 444 ezer holdon veszett ki a szőlő.

36 A különböző védekezési módok (irtásos módszer, vízzel elárasztás, szénkénegezés) nem jártak kellő eredménnyel. Egyetlen eredményes módnak az amerikai immúnis fajtákkal való újratelepítés látszott.

37 Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében a filoxera vész előtt 63 665 kat. hold szőlő volt, ebből mintegy 50 000 kat. hold pusztult el.

38 A vész a homoki szőlők többségét nem érintette, s ez élénk érdeklődést keltett a homoktalajok iránt. A államilag is támogatott és sürgetett kutatások során rájöttek, hogy a filoxera nem él meg az olyan talajokban, amelyek legalább 75 %-ban kovát (kvarcot) tartalmaznak. Lieberman Leó kísérletei szerint ezt a homoktalaj képlékenységéből és gyúrhatóságából könnyen megállapíthatták. Egy marék homokot vízzel nedvesítve összegyúrtak, s abból ujjnyi vastagságú hengert formálni nem, vagy csak nagy üggyel-bajjal tudtak. Ha az így formált henger az egyik végénél fogva felemelhető volt, nem volt benne a szükséges mennyiségű kvarc, s a talaj nem volt filoxeramentes. Az erősen kvarcos talajból formált henger a megszárítás után az ujjak kisebb nyomására szétporlott.

39 A homoktalajok filoxera elleni védettsége azt eredményezte, hogy az addig értéktelen, silány, olcsón megvásárolható homokföldek ára rohamosan emelkedni kezdett. A telepítés - az alacsony vételár miatt - itt jóval olcsóbb volt, mint más borvidékeken.

40 A homoktalajon a szőlőtelepítéseket állami intézkedések is segítették, s filoxeramentes homoki szőlővesszőkkel látták el a gazdákat. így a nagyobb szőlősgazdaságok mellett gombamódra szaporodtak a néhány száz négyszögöles vagy 1-2 holdas kisparcellák.

41 ERDEI Ferenc é. n. 149. FÜR Lajos 1972. 108-109. SERFŐZŐ Géza 1896. 136. - A megyében lévő kötött talajú és homoki szőlők ilyen arányának ellentmondani látszanak azok az adatok, amelyek szerint 1880 előtt a homokra telepített szőlők 37 193 kat. holdat tettek ki, 1880-tól 1889-ig újabb 6284 holdat, 1890-ben pedig 3731 holdat ültettek. 1880-tól 1900-ig kereken 90 000 holddal növekedett a megyében a homoki szőlők területe, s a hegyvidéki, illetve kötött talajú szőlők végérvényesen lemaradtak a homoki szőlőkkel szemben. (ÉGETŐ Melinda 1974. 136.; 1984. 574-575.) PETROVITS István 1894. 15-16.; RÁCZ Sándor 1901. 5. FEYÉRPiroka 1970. 332. PINTÉR János 1983. 168.