Bárth János – Wicker Erika szerk.: Cumania 16. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1999)
Tanulmányok - Janó Ákos: Szőlő- és gyümölcstermesztés a szanki homokon
12 A XIX. század elején a szabad Jász-Kun Kerületekben majdnem mindenütt voltak kisebb-nagyobb szőlőskertek. A Kiskunság talajviszonyai ugyan részben mások, az itteni homok keményebb ellenfele a termelőmunkának, mint a könnyű kecskeméti. „Ha a kecskeméti homok 'arany', úgy a kiskunsági csak 'réz'. Zordabb, soványabb és szikesebb" - írja a vidék krónikása - de a vele való harc ugyanaz: szőlő, gyümölcs, akác és nyárfa telepítés. 2 Kiskunhalason a szőlőtermesztés múltja valószínűleg a török korra nyúlik vissza. Legrégibb telepítés az un. Öregszőlők. 1699-ben a határban mintegy 22 hold szőlő volt, ami 1720-ra 64 holdra gyarapodott. A XIX. század elején a határ más részein is létesültek szőlők. Ekkor történtek kezdeményezések tanyai szőlőtelepítésekre is, amit azonban a tanács erősen tilalmazott, mivel a szőlő időszakos kinttartózkodást vagy állandó kintlakást kívánt annak gondozóitól. 21 A Hármas Kerület összes szőlőterülete 1847-ben 42 528 hold volt, 22 amelynek többsége a Kiskun Kerület homok vidékeire esett. A szabadságharc után az Alföld nagyhatárú falvaiban mindenütt hatalmas méretekben bontakozott ki a tanyás gazdálkodás. Kiosztották az addig közösen használt legelőket, s azokon gombamódra nőttek ki a tanyák. Az addig csekély számú népesség a kiköltözésekkel két évtized alatt megduplázódott, sőt egyes helyeken meg is tízszereződött. 23 Az egyoldalú gabonatermesztéses tanyásgazdálkodás területén a szőlő- és gyümölcskultúra megmaradt a korábbi kerti művelésben és még a XIX. század végére sem változott kiterjedése számottevő mértékben. 24 Az egész Duna-Tisza közére azonban, így a Kiskunságra is, a XIX. század második felében a tanyásgazdálkodás Szeged-kecskeméti típusa volt jellemző, a nagyarányú, extenzív állattartás mellett a belterjesebb haszonállattartás és a nagy munkaigényes szőlő- és gyümölcstermesztés volt az uralkodó. 25 Kecskemét és Szeged területének az 1870-es évek elején negyedét tette ki a legelő, nagy volt a szántóföldek aránya, de bármelyik alföldi városénál nagyobb területet foglaltak el a szőlők. A sovány legelők és hasznavehetetlen futóhomok területek virágzó kertekké alakultak át. Egy 15 holdas szegedi birtokon a gazdálkodás fő irányát a gabonatermesztés adta, de a szántóföldi kertészkedés, a szőlő és köztes gyümölcstermelés jövedelme már meghaladta a gabonából származó bevételt. Kecskeméten legfőbb jövedelmi ág a baromtenyésztés mellett a bortermelés. A gyümölcs- és szőlőtermesztés az 1870-es években felülmúlta a saját házi szükségletet, elérte a távolabbi piacokra történő árutermelés fokát. A 20 ERDEI Ferenc é. n. 192. 21 JANÓ Ákos 1965.90-91. 22 FÉNYES Elek 1847. II. 471.; FEYÉR Piroska 1981. 335. 23 BALOGH István 1965/b. 431. 24 BALOGH István 1965/b. 448. 25 BALOGH István 1965/b. 444.
