Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)

Néprajz - Bárth János: A Kalocsai Sárköz fogalma

215 nevű folyót. Korábban azonban létezett ilyen vízfolyás. A lecsapolások óta csak kisebb szakaszai lelhetők föl, Sár, Sára, Sártöfok néven. A hajdani Sár víznévvel kapcsolatos az Alsómégy tájékán állt középkori Sármégy falu neve is. 13 Új dimenziót adott a Sárköz helynév keletkezés-történetének Györffy György, amikor a Solt-szék Árpád-kori helymegjelöléseiben szereplő sár szócskát mocsárra utaló kifejezésként értelmezte, és I. Béla király Kalocsa környéki vonatkozású 1061. évi oklevelének Nagysár (Nogsar) helynevét a sárközi táj hatalmas keleti, délkeleti zárómocsarával, az Orj éggel azonosította. 14 A középkorban a helyenként több ágon is folydogáló Duna még kevésbé volt választóvonal, mint az újkori évszázadokban. Következésképp, az újkori két Sárköz azonos ökológiai adottságú, összefüggő egységes tájat alkotott. A Tolna megyei Sárköz és a Kalocsai Sárköz újkori területét a középkorban együtt emlegették Sárköznek. Az árvízjárta, mocsaras, vízfolyásokkal szabdalt egységes Sárköz természetes határait a tolnai dombság, a kiskunsági homokhátság és az észak-bácskai meredek löszfal jelentette. Az egész területet hallatlanul kusza birtokviszonyok jellemezték. Példaként említhetjük, hogy a szekszárdi apátnak a Duna bal partján is voltak birtokai. Még Kalocsától keletre is léteztek olyan falvak, amelyek a szekszárdi apátot mondhatták földesuruknak. 15 Hasonló kavalkád jellemezte a közigazgatási viszonyokat. A "nagy" Sárköz területén három megye (Bodrog - Fejér/Solt - Tolna) osztozott és találkozott. A közigazgatás képét színezték a különböző szabadalmas jogállású székek, mint a Fajszi szék, és a Homoki szék, amelyeknek falvai nem képeztek zárt területi egységet, hanem egymással keveredtek. 16 Természetes, de az újkori helyzettel összevetve mégis szükséges megjegyezni, hogy a besenyők 17 beolvadása után, a középkorban a táj egészét magyar népesség lakta. Az egységes Sárköz az újkorban vált két tájjá. A dunántúli Sárköz megmaradt magyarnak. Népe felvette a reformációt. Tolna megye kötelékében a szekszárdi apátság, majd az iskolaalap jobbágyaként élte életét. Az alföldi Sárköz néhány falut leszámítva a kalocsai érsekség birtoka lett. Vallási és nemzetiségi tekintetben sokszínűvé formálódott. Területe a török hódoltság korszakában Pest-Pilis-Solt vármegye részévé, egyre hegyesedő déli nyúlványává vált. Ha a kiadott oklevéltárakból és a középkori témájú történeti munkákból összegyűjtjük azokat a nyelvi adatokat, amelyek a Sárköz kifejezést tartalmazzák, meglepetéssel tapasztalhatjuk, hogy az adatok óriási többsége és java a Duna bal 13 SIMONYI Jenő 1882. 284; - BÁRTH János 1975/a. 51-52. - TÍMÁR Kálmán 1937. 218-221; - BÁRTH János 1975/b. 243; - BÁRTH János 1974. 312. 14 GYÖRFFY György 1966-1987. II: 322., 424., 434,+Fejér megyei térképmelléllet. 15 FRAKNÓI Vilmos 1879. 38. - CSIZMADIA Andor 1972. 16 CSÁNKI Dezső 1890-1913. III.- FRAKNÓI Vilmos 1879. - GYÖRFFY György 1966-1987. 1., П., - CSIZMADIA Andor 1992.-UDVARDY József 1992. 101., 110. 17 GYÖRFFY György 1940. 416-418., 491-492.

Next

/
Oldalképek
Tartalom