Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)

Néprajz - Fehér Zoltán: A bátyai antropomorf kapufélfák és szemantikai kapcsolataik

271 kapuja,/ Rózsával van kirakva, kirakva, kirakva,/ Azért van az kirakva, kirakva, kirakva,/ Német Jenő jár ide, jár oda be rajta."

797 A kapu és a világfa egymástól különválik, de közel marad egymáshoz a következő régi stílusú székely szerelmes dalban. "Kapum előtt egy almafa nem látszik, / Mégis minden hajnal előtt virágzik."

792 A dal szerint az almafa - a termékenység szimbóluma - a világ közepén - vagyis kapum előtt áll. De nem valóságos fa ez, hiszen nem látszik. Egy jakut hősénekben szintén együtt szerepel a kapu és a világfa. Az egyetlen ember nevű istenségnek ugyanis "hat terpeszben feszülő férfi ki nem nyithatá rézkapuját". Kertje közepén pedig ott áll a világfa, "amelyből kettős tömlő keblű öreg ősanya Istenasszony kiemelkedve kiáltott".

795 Tudjuk, hogy a világfát a lelkek hazájának is tartják. Várkonyi Nándor szerint a szakrális oszlopoknak lélekpihentető funkciója volt.

194 Nemcsak a holtak lelkeinek szálláshelyei azonban ezek az oszlopok, hanem a megszületendő gyermekek lelkeié is, amelyek madár képében tartózkodnak ott. A magyar antropomorf kapubálványon is megtalálható ez a lélekmadár. Az oszlop fejen található svasztika ugyanis éppúgy a madár, mint a Nap szimbóluma. "A Nappal egylényegű Legfőbb Lény képe" - írja Hoppal Mihály.

195 Lükő Gábor erről így ír: "A tagolatlan körbe foglalt madár ... a túlvilág kapujában megjelenő lélek (halott, sámán, újszülött vagy szerelmes) jelképei."

196 A körbe rajzolt hatszirmú virágból könnyen kirajzolódik a kétfejű sas képe. "A kétfejű madarak virággá változott leszármazottai - írja Lükő Gábor - épp olyan természetellenes , fantasztikus formában élnek, mint ázsiai elődeik."

197 Okladnyikov szerint azonban "A fénylő sárga madarat az emberek mindig a Nappal azonosítják. Az „arany" és a „Nap" szinonimák, nagy mértékben terjedtek el a régi kor mitológiájában és művészetében. Ugyanilyen széles mértékben terjedt el a Nap azonosítása a madárral. Innen ered az az egészen természetes és valószínű feltevés, hogy az ősi mongol legenda „Aranyszárnyú Sasa" a legfényesebben élő és jótevő istenség a Nap."

198 A magyar kapufélfák fején található svasztika az idők folyamán a mágikusan védő napkorong (sas) jelentése mellett felvette a lélekmadár jelentést is. S az ott trónoló lélekmadárhoz szól a válaszúti szerelmes dal: "Szállj le, madár, a kapuról,/ Igyál vizet a lapuról"

799 A magyar népdalban tehát a laput a kapuról Magyar Népzene Tára IV. 1959. 883. Magyar Népzene Tára VI. 1973. 435. - A dal egy besenyőtelki szövegvariánsát más összefüggésben közli BERZE NAGY János 1958. 212. BERZE NAGY János 1958. 246. VÁRKONYI Nándor 1972. 471. HOPPAL Mihály - JANKOVICS Marcell - NAGY András - SZEMADÁM György 1990. Sas szócikk. LÜKŐ Gábor 1942. 181. A sárkány legszelídebb formája (...) a kétfejű sas. A sas fejének megduplázása erejét és legyőzhetetlenségét jelképezi. Uő. 198. LÜKŐ Gábor 1942. 204-206. OKLADNYIKOV, A. P. 1963. 471. A Bajkál tavon túli ősmongol sziklarajzokon a sas mágikusan védő kerítésekkel kapcsolatban látható. JAGAMAS János - FARAGÓ József 1974. 7., 184. A szöveg ősiségét mutatja elterjedtsége. - Gömörben ugyanez-