Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)
Néprajz - Fehér Zoltán: A bátyai antropomorf kapufélfák és szemantikai kapcsolataik
272 leszálló madár tapossa, ez a képes kifejezés pedig a mari népköltészet tanúsága szerint a szexuális érintkezést jelenti, amikor is a fogantatáskor a magzatba száll a lélek. 200 A kapun kukorékoló kakas, a magyar népdal tanúsága szerint, a gazdasszony kikapósságát hirdeti. 201 Máskor a lélekmadár a fa - világfa - tetején várakozik a nászra. "Madár száll a fatetőre,/ Most megyünk az esküvőre." 202 Bátyai rác lakodalmas énekben is dalolnak az ágacskára szálló madárkáról, amelynek szájából víz folyik, a lábából méz csöpög. 203 A somoskai és onesti párosító dal azt mondja: "Szólly, kakukk, szólly,/ Ki kapuján szólly." Domokos Pál Péter e dallal kapcsolatban megjegyzi : "A dal a házasság szertartáséneke ... a dalban szereplő madár a román néprajznak fontos és igen gyakran emlegetett madara." 204 Szerintem ezt a madárszimbólumot a románok valamelyik török néptől vagy éppen tőlünk vették át, hisz pl. "a szölkupok világfájának tetején is szent kakukkok, a születés pártfogói ülnek" - írja Hoppal Mihály. 205 Lehetségesnek tartom, hogy a bihari gyermekmondókák madaras kapui a felnőttek lakodalmi dalaiból kerültek át a gyermekköltészetbe. Talán az esküvőre vonuló lakodalmasok ősi alliterációs formában verselték meg a pap kapuját, ami kétszeresen is szakrális hely. Ám itt tréfás célzás is lehet a papi nőtlenségre. "Aradi pap kapuján/ Kilenc pár kék kan kakukk/ Kappan képében kukorékol" 206 . A madár okozza a terhességet egy karcagi hiedelemmondában is. Eszerint egy fiú nem jár a lányok után, de van egy madara, s ez a madár meg tudja termékenyíteni a lányokat. 207 A szibériai goldok szerint a nemzés úgy történt, hogy "a világfáról a földre szálló lélekmadár bement a nő méhébe." 208 A kapufélfa a világfa földi mása, annak a hajdani bálványnak az utóda, amelyben nemcsak a lelkek lakoztak, hanem egy olyan istenasszony is, mint a jakutok szülés istennője. A kapubálvány fején látható svasztika ugyanis vulva szimbólumnak is értelmezhető. Megerősíti ezt az álltást az a tény, hogy sok antropomorf kapufélfa fején tulipánt, a nőiség jelképét láthatjuk, ami ugyanúgy elhárító jellegű, mint a Nap. Mivel néphitünk ismeri a hozzá hasonló Segítő és Szülő Boldogasszonyt, ezért valószínűnek tartom, hogy őseink a kapubálványban őt tisztelték. Ennek a pogány magyar istennőnek a nevét vette át a kereszténységben zel a szöveggel, a Sárközben egy szó eltéréssel éneklik. UJVARJ Zoltán 1980. 240. - KATONA Imre 1962. 196. KÉPES Géza 1972. 468-469. "Kapu előtt gyöngyvessző, /Meghajlítjuk, úgy hagyjuk, /Lapulevél szétterül, / Letapossuk, úgy hagyjuk. " HORVÁTH István 1980. 440. "Komámasszonykakasa, kakasa/ Felrepült a kapura, kapura" 202 BERNÁTH Béla 1986. 109. 203 S. gy. ak.. Marokity Istvánné 68 é. 1996. 204 DOMOKOS Pál Péter 1953. 182. - A dal szövegét Zircen így ismerik: "Szól a kakas szól/Ki kapuján szól. " Magyar Népzene Tára III./A 1955. 96. !05 HOPPAL Mihály - JANKÓVICS Marcell - NAGY András - SZEMADÁM György 1990. Kakukk szócikk. 206 FARAGÓ József 1982. 236. Ugyanitt még néhány variánsa. 207 Magyar Hiedelemmonda Katalógus 1980. 122. 208 BERNÁTH Béla 1986. 145.
