Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)

Néprajz - Fehér Zoltán: A bátyai antropomorf kapufélfák és szemantikai kapcsolataik

266 akit ha férjhez adnak, megsokasodik.

129 Az "olyan meleg van, mintha hét nap sütne" bátyai szóláshasonlat és egy bátyai hiedelemmonda alapján feltételezhetjük, hogy a sok Nap képzete itt is ismert volt. A monda szerint Szűz Mária megáldja a jóságos - Krisztus menekülését segítő - szépasszony-boszorkányokat, hogy az égről a "Napot is meg a Holdat is levehetik, de vissza nem tehetik".

1 ° Valószínű, hogy mára eltűnt régi mondák szerint a boszorkányok a többi napot ugyanúgy levették az égről, mint a Berze Nagy Jánosnál közölt, burját, gold, gilják mondákban.

131 Jelölhették a holdat a díszítést lezáró felfelé nyitott körben elhelyezkedő cifrák sorával is. Egyébként a cifrák a csillagok vagy a gyöngysor jelképeinek is felfoghatók. A mellen látható fölfelé néző ékek a szív jelképei. Hogy több van belőlük, ez talán a halhatatlanságra való utalásnak fogható fel.

133 (Az úszódi kapufélfa vasalása szívalakú.)

134 A vízszintes rovások a felső és az alsó világ rétegei volnának. A peremüket szegélyező félkörös csipkézés hullámvonalat mutat, így folyót jelképezhet. A Bibliából tudjuk, hogy már az ókorban a zsidóknál a város kapuja a törvénykezésnek és az imádkozásnak is a színhelye volt. Fazekas Mihály költeményében is Ludas Matyit a kastély kapujában húzzák deresre. Tehát az ítélkezés és az ítélet végrehajtásának a színhelye a kapu. "Lúdjait elhajtják, és a kapu közt hevenyében/ Ötvent vágnak rá ..." A bálványimádság szó Ilosvai Selymes Péter Toldijában már a 16. században előfordul a bálványkővel együtt. Ez utóbbi itt sírkövet jelentett.

135 Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy a bálvány mellett szoktak imádkozni. A bálvány azonban lehetett kapubálvány is. Az archaikus apokrif imádságok közül soknak a szövegében is találunk erre utalást. "Kimejek ajtóm elejibe/ feltekintek napkeletre" -imádkozza pénteken a gyimesi csángó. A tiszaszigeti villámcsapás elleni imádságban a kapufélfa megkenése a bálványetetésre emlékeztet. "Énok és Illés hozzátok el azon kenetet, / Mellyel az Úr Jézus szent testét kentétök mög,/ Kernjétök mög szivünket, lelkünket, / Házunk belsejét, kapufélfánkat, Hogy semmi veszedelem ne ártson."

/J7 Mint az előzőekben láttuk, Bátyán is szokásban volt, hogy az újhold imádságot a kapuban kellett elmondani. 9 BERZE NAGY János 1943. 153. 0 FEHÉR Zoltán 1975.67. 1 BERZE NAGY János 1943. 149. 2 DIÓSZEGI Vilmos 1958. 287. Az evenkiknél (tunguzoknál) a sámánfán a nap és a hold is szerepelt: a napot botra faragott kör, a holdat pedig félkör vagy kör alakjában ábrázolták, és díszítésekkel is ellátták (leggyakrabban egykét csorbával.) - PÁLOS Ede 1906. Illusztrációi között szerepelnek olyan kapufélfák, amelyeken a svasztika megismétlődik. A fejen: VI. tábla 11. Börcs. A törzsön: XVI. 3. Écs, XIV. tábla 17. Bős. 3 HOFER Tamás 1983. 303. "Egyiptomban a szívet csészét, serleget ábrázoló, hegyére állított háromszög jellel jelölték". 4 TORBÁGYI-NOVÁK József Lajos 1926. 43. ábra. 5 IPOLYI Arnold 1854. (1987.) 501. 6 TÁNCOS Vilmos 1995. 78. További szövegek uo. 80., 81. 7 POLNER Zoltán 1978.64.