Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)
Régészet, éremtan - V. Székely György: 16. századi éremlelet Pálmonostoráról (A tallérforgalom első évtizedei Magyarországon)
25 A 16. század folyamán az egyes területek pénzforgalmát szabályozó pénzrendeletek, a pénzverdék működésére és termelésére vonatkozó instrukciók a tallérveretek pénzlábát és értékét is igyekeztek szabályozni, söt már az egységes pénzláb alapján vert pénzek bevezetésére irányuló törekvések is megfigyelhetők. Osztrák területen I. Ferdinánd 1524. február 15-én kiadott nürnbergi rendelete szabályozta többek között a guldinerverést a bécsi és a halli pénzverdében. Ez a rendelkezés azután kisebb megszakításokkal csaknem két évszázadig maradt érvényben. Ennek alapján 1 bécsi márka (280,688 g) 14 lat 1 quintel (0,8945) finomságú ezüstből 9 3/4 db guldinert vertek. A guldinerek nyerssúlya 28,82 g, színsúlya 25,78 g volt. 71 Ezt a pénzlábat az ugyanebben az évben kiadott esslingeni rendelet módosította ugyan, de az osztrák tartományokban az eredetileg 60 krajcár értékű guldinereket változatlanul az 1524. évi nürnbergi rendelet alapján verték. Az első német birodalmi pénzrendelet az 1524. november 10-én elfogadott esslingeni rendelet volt, amely a rajnai aranyforinttal egyenértékű guldengroschent is birodalmi pénzzé nyilvánította, a rendelet értelmében 1 kölni márka (233,856 g) súlyú, 15 lat (0,938) finomságú ezüstből 8 guldengroschent vertek, melynek nyerssúlya 29,23 g, színsúlya 27,41 g volt. 72 Ez meghaladta a csak 27,2 g színezüstöt tartalmazó Joachimstaler színezüsttartalmát, sőt az új birodalmi pénzláb nehezebb volt a nürnbergi rendelet alapján veretett osztrák guldinerek pénzlábánál is, ezért V. Károly császár a birodalmi rendelkezés alól az osztrák tartományokat mentesítette. 1528-tól a Joachimstalerek pénzlábát is emelték, az utasítás szerint 1 erfurti márka (234,95 g) 14 lat 14 grän (0,9305) finomságú ezüstből 8 darabot kellett verni. 73 1551. július 28-án született meg a második birodalmi, Augsburgban az első pénzrendelet, melynek legfontosabb célja az osztrák krajcár birodalmi pénzzé nyilvánítása mellett a rajnai aranyforinttal egyenértékű ezüstpénz forgalomba hozatala volt. Ekkor vezették be a 72 krajcár értékű birodalmi tallért (Reichstaler). A rendelet szerint 1 kölni márka (233,856 g) 14 lat 2 grän (0,882) finomságú ezüstötvözetből 7 1/2 db tallért vertek ki. A 31,18 g nyers- és 27,5 g színsúlyú véretekből 8 1/2 db volt 1 kölni márka finom ezüsttel egyenértékű. 74 A 72 kr-os tallér a birodalom középső részén 24 garas, az északi területeken 32 schilling értékű volt. Különböző okok miatt a rendelet csak 1556. január 1-én lépett hatályba, ekkor kezdték verni a 72 kr-os tallérokat. Ez az új típusú tallér Ausztriában 1556 és 1560 között készült, 75 sőt még a körmöcbányai pénzverde is kibocsátott egy sorozat ilyen Reichstaler veretet, annak ellenére, hogy az augsburgi 71 GEYER, Rudolf 1933. 74-78.; KUPA Mihály 1968. 12. 72 KUPA Mihály 1968. 12.; R1TTMAN, Herbert 1975. 187-192. 73 NEWALD, Johann 1883. 27.; KUPA Mihály 1968..13. 74 KUPA Mihály 1968. 13.; R1TTMAN, Herbert 1975. 192-198.; MOSER, Heinz -TURSKY, Heinz 1977. 82-91. 75 GEYER, Rudolf 1933. 76., 78.
