Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)

Régészet, éremtan - V. Székely György: 16. századi éremlelet Pálmonostoráról (A tallérforgalom első évtizedei Magyarországon)

23 A hazai pénzleletekben előforduló tallérok származási helyére vonatkozó vizsgálódásainkat azzal zárhatjuk, hogy a 16. század második felében Magyarország területén forgó tallérok egyik nagy csoportját az osztrák örökös tartományok, Csehország és a salzburgi érsekség tallérjai, míg a másik jelentős csoportját a szász és a vele szomszédos brandenburgi és mansfeldi tallérok alkotják. A hazai tallérforgalom fentebb vázolt összetételében és arányaiban a 16. század végétől újabb változások következtek be, amit a pénzleletek is szemléletesen bizonyítanak. A tizenötéves háború időszakában másfél évtized alatt szinte ugyanannyi lelet került földbe, mint a most vizsgált fél évszázadban. A tallérforgalom vizsgálata során külön kell szólnunk a magyar tallérveretek hazai forgalmáról. A vizsgált időszakon belül 13 leletben mindössze 39 db fordult elő. Más egykorú tallérleletekhez hasonlóan, a pálmonostori leletben sem bukkant fel magyar tallérveret. Első pillantásra furcsának tűnhet a magyar tallérveretek ilyen alacsony részaránya, de a pénztörténeti háttér ismeretében ez teljesen érthetőnek mondható. A II. Ulászló-kori epizódszerű guldinerverést 62 leszámítva, melyek nem a pénzforgalom számára, hanem reprezentatív okból ajándékozás céljára készültek, az első magyar tallérok az 1550-es évek első felében jelentek meg. I. Ferdinánd centralizációs törekvéseinek sorában nagy hangsúlyt kapott az egész birodalomban egységes pénzverés kialakítása. Ez azonban a magyar rendek ellenállása miatt csak nehezen volt megvalósítható, különösen az aprópénzek esetében. A tallérok bevezetésénél nem jelentettek problémát a hazai előzmények, de a rendek az új nagyezüst pénztől féltették a többi ezüst aprópénzt, másrészt a leendő új pénz esetében is ragaszkodtak a magyar jelleg kifejezésre juttatásához. A magyar tallérkibocsátás megindulásának közvetlen előzményeként az első tallérveretek 1552-ben a nagyszebeni verdéből kerültek ki. A tallérverés hivatalos bevezetésére az 1553. évi országgyűlés végzése nyomán került sor, ezt követően indult meg Körmöcbányán az új egész, fél- és negyedtallérok készítése. 63 Az első magyar tallérok forgalomba kerülése után nem sokkal kiderült, hogy mivel az aprópénzeknél értékesebbek voltak, külföldre kezdtek áramlani. Ennek nyomán 1556-ban megszűnt a tallérverés Körmöcbányán és csak 1573-tól indult meg újra és ettől kezdve változó intenzitással, de folyamatosan zajlott. 64 Mivel a kibocsátásra kerülő első magyar tallérok darabszáma még nem volt jelentős, számarányuknál fogva a forgalomban még nem játszottak nagy szerepet. Ezzel magyarázható, hogy sok más tallérlelethez hasonlóan a pálmonostori leletből is hiányoznak. 61 V. SZÉKELY Györgyl995-1996. 27. 62 RÉTHY László 1907. 31-32., 34-35. és 19. t.; LAKOS János 1971. 5-27.; HUSZÁR Lajos 1979. 793-799. sz. 63 HUSZÁR Lajos 1975. 25. 64 Uo. 28.

Next

/
Oldalképek
Tartalom