Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)
Régészet, éremtan - V. Székely György: 16. századi éremlelet Pálmonostoráról (A tallérforgalom első évtizedei Magyarországon)
20 összetétele sok hasonlóságot, egyezést mutat. E helyen nincs lehetőség a kérdés részletesebb vizsgálatára, csupán a téma további kutatásának fontosságára szeretném felhívni a figyelmet. Az itt elmondottakat jól illusztrálja az a németországi kis lelet, amely összetételénél fogva akár hazai földből is előkerülhetett volna. Ugyancsak számos rokon vonás figyelhető meg az egykorú lengyelországi tallérleletek összetételével kapcsolatban is. 59 A hazai tallérforgalom első fél évszázadának áttekintéséből a Magyarországon forgó és itt elrejtett tallérok származási helye alapján az alábbi megfigyelések érdemelnek figyelmet. Az 1550-es évek közepéig az osztrák tartományok, Csehország és néhány német pénzverő hatóság: brandenburgi választófejedelmek, szász hercegek, mansfeldi grófok, délnémet városok (Donauwörth, Kaufbeuren, Kempten), Öttingen grófság, Regensburg püspökség veretei fordulnak elő, de már feltűnnek Stolberg grófság tallérjai is. Az 1550-es évek közepétől azután mind a tallérveretek, mind az azokat kibocsátó pénzverőhatóságok száma fokozatosan növekszik. Az 1541-1590 közötti időszak leleteiben előforduló tallérok számarányának megoszlása kibocsátók szerint a következő: Kibocsátó Leletszám Darabszám Szászország, Albertini-ág 28 204 Tirol 17 135 Salzburg 18 85 Alsó-Ausztria 25 76 Csehország 21 65 Szászország, Ernestini-ág 21 56 Brandenburg 23 47 Felső-Ausztria 14 40 Magyarország 13 39 Öttingen 13 28 Braunschweig 10 26 Stolberg 19 25 Kempten 11 25 14 pénzkibocsátó vereté 11 és 20 db közötti, 45 pénzkibocsátó vereté csupán 1 és 10 db közötti példányszámban fordult csak elő. Megállapítható tehát, hogy a leletekben előforduló tallérok 65 %-a a pénzkibocsátók egynegyedétől származik. Commeraui lelet, amely 10 tallért tartalmazott az 1543-1562 közötti időszakból az alábbi megoszlás szerint: 1 osztrák, 2 cseh, 1 kaufbeureni, 1 mecklenburgi, 1 stolbergi, 4 szász (3 annabergi és 1 drezdai) tallér. STOLL, Hans-Joachim 1985. 38. p. 131. sz. MIKOLAJCZYK, Andrzej 1988. 44. p. térkép
