Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)
Régészet, éremtan - Gallina Zsolt–Hajdrik Gabriella: 10–11. századi temetőrészlet Homokmégy–Székesen
157 záródással, elől a mellen összekapcsolt nyakperecekből alakult ki. A sodort hurkos-kampós záródású nyakperecet a 10. század utolsó harmada és a 11. század folyamán használták. 28 Összesen eddig 16 sírban találtunk karpereceket (10. t.). A legkorábbi példány egy nyitott, visszapödrött végű, kerek átmetszetű bronzkarperec (65.), amelyet 930 tájáig használtak. Előkerült egy hurkos-kampós záródású sodrott karperec, amelyet a 10. század első negyedétől a 10. század végéig használtak. 29 Gyakori az egyszerű, lekerekített nyitott végű, kör vagy rombusz átmetszetű karperec. 30 A legkésőbbi karpereceket nyitott végű, csavarást utánzóan öntött, rovátkolt nyakú kígyófejes, 31 sodrott rovátkolt nyakú állatfejes és egy sematizált kígyófejes példány képviseli. Ezek viseletét Kovács László all. századra datálja. 32 Feltűnő, hogy e tárgyakat tartalmazó sírok a temető keleti szélén, annak kései sírjait alkotva helyezkedtek el. Gyűrűket - egy kivétellel (51. sír) - női sírokban találtunk (VII. t.). A gyűrűket főleg a jobb, de a bal kéz ujjain is viselték, de szinte mindig a középső ujjon! Előkerült egyszerű zárt és nyitott végű bronz és ezüst pántgyűrű (néha háromszög átmetszetben), nyitott végű, bordás ezüst pántgyűrű (58. sír), rombusz alakban kiszélesedő fejű ezüstgyűrű, zeg-zug mintás bronz pántgyűrü (59. sír). A 72. sír bronz dudoros-fejes gyűrűjének viselete a 10. század első két harmadában jellemző. Az egyszerű, díszítetlen bronz pántgyűrűk szintén erre az időszakra tehetők. 33 A zeg-zug mintás gyűrűk a 10. század végén jelentek meg, és a 11. század közepéig használták őket. 34 A kerek, félkör, háromszög átmetszetű példányok elterjedése a 11. század elejére esik. 35 Az 58., 72., 75. sírban nyugvók két gyűrű viseltek. Az 59. sírban a két ujjon viselt gyűrűn kívül egy rombusz alakban kiszélesedő ezüstgyürű került elő a keresztcsont mellől, amely feltehetően a temetéskor került a sírba. Női és gyermek sírokban találtunk gyöngyöket, gyöngysorokat (22., 35., 59., 85.). A 35. sírban (II. t.) talált gyöngysor és egyéb tárgyak viseletére 3 több változat képzelhető el: 1. E tárgyak - mivel a tarkón függőlegesen helyezkedtek el 27 SZABÓ János Győző 1980. 55. 28 SZŐKE Béla Miklós 1962. 97-98. 29 SZABÓ János Győző 1980. 65. 7. ábra 30 Szőke Béla Miklós szerint az elhegyesedő nyitott végű bronz karperecek használata a 10. század közepétől all. század végéig jellemző. Míg a kerek átmetszetű karperecek végeik elhegyesednek, a későbbiekben a rombusz átmetszetűek tompára vágottak. Szerinte ez a típus a 10. század végén - 11. század elején terjedt el (SZŐKE Béla Miklós 1962. 66., 96.). Szabó János Győző szerint a nyitott elkeskenyedő végű, kör átmetszetű karpereceket 930-1000 között viselték. Véleménye alapján a nyitott végű rombusz átmetszetű karpereceket all. századtól folyamatosan használták (SZABÓ János Győző 1980. 65.). 31 E karperecek a Kovács László által besorolt kígyófejes példányok 4a (csavarást utánzóan öntött, belső oldalán sima, D vagy félkör átmetszetű karperec) altípusába tartoznak (KOVÁCS László 1994. 132-137.). 32 KOVÁCS László 1994. 136. 33 SZŐKE Béla Miklós 1962. 63. 34 SZŐKE Béla Miklós -VÁNDOR László 1987. 68. 35 BAKAY Kornél 1966. 70. 36 Lásd a sírleírásnál!
