Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)

Régészet, éremtan - V. Székely György: 16. századi éremlelet Pálmonostoráról (A tallérforgalom első évtizedei Magyarországon)

11 Tirolban született meg. Az európai gazdasági életben a növekvő áruforgalom, a hosszú, de folyamatos áremelkedés, az aranypénzek veréséhez szükséges nyersanyag korlátozott mennyisége a 15. század végétől egyre sürgetőbben igényelte a nagyobb értékű ezüstpénzek bevezetését. A nagyobb súlyú ezüstpénzek (líra, teston) kiverésére tett itáliai kísérletek után Tirolban Zsigmond főherceg, az ottani gazdag ezüstbányák ezüstjéből 1484-ben félsúlyú, majd 1486-ban egészsúlyú nagyezüst pénzt veretett, mely a rajnai aranyforinttal való egyenérték alapján a guldengroschen vagy guldiner nevet kapta. Mivel súlya 1 uncia (2 lat azaz 31,83 g) volt, unciálisnak is nevezték.

30 Az új nagyezüst pénz veretése rövidesen Tirolon kívül is számos pénzverő hatóságnál követőre talált. Svájc területén 1490 körül Bern, 1498-ban Sitten adott ki guldengroschent, majd a példát 1512-ben Zürich és 1518-ban Luzern is követte.

31 Németországban III. (Bölcs) Frigyes (1486-1525) szász fejedelem veretett először a tirolihoz hasonló nagy ezüstpénzt. Az ottani ezüstbányák gazdag termésére alapozva az 1500. évi pénzrendelet alapján indult meg a guldengroschenek verése, melyeket az ábrázolt személyek jellegzetes fejfedője alapján Klappmützentalernek is neveznek.

32 Ezek már olyan mennyiségben készültek, hogy a pénzforgalomban is megjelentek. Hasonló nagy guldengroscheneket veretett II. Vilmos hesseni őrgróf 1502-ben, Ulrik württembergi herceg 1509-ben, III. János brémai érsek 151 l-ben.

33 Ezeket a kibocsátásokat követte 151 l-ben Elzászban Thann, 1513-ban Cleve, 1516-ban Köln.

34 A Miksa császár által osztrák földön folytatott guldinerverés nagy hatással volt a salzburgi érsekek pénzkibocsátására is, ahol Leonhard érsek pénzreformja után készültek az első guldinerek.

35 Magyarországon 1499-ben jelent meg az első guldiner, melyet II. Ulászló Körmöcbányán veretett. Ezt 1500 és 1506 között még több kibocsátás követte.

36 Ezek a korai magyar guldinerek még nem tekinthetők forgalmi pénznek, mivel nem egy állandó, hanem széles határok között mozgó súlyban készültek, s bizonyára ajándékozási, reprezentációs célra kibocsátott alkalmi vagy emlékveretek. A korai kibocsátású nagyezüst pénzek elterjesztése és a tallér megszületése a Schlick grófok csehországi tevékenységéhez köthető, akik az Érchegységben nyitott ezüstbányák igen gazdag kitermeléséből 1519-től Joachimstalban új pénzt verettek. Mivel ennek súlya és ezüsttartalma kissé alatta maradt a korai guldinerek értékének, ezért készítési helyük után Joachimstalernek, majd rövidítve csak 30 MOSER, Heinz - TURSKY, Heinz 1977. 22. 31 PORTEOUS, John 1969. 155. 32 SUHLE, Artúr 1969. 137-138.; RITTMAN, Herbert 1975. 93. 33 PORTEOUS, John 1969. 155. 34 EGG, Eric év n. 100. 35

PROBSZT, Günther 1959. 45-47. 36 LAKOS János 1971. 5-27.