Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)

Régészet, éremtan - V. Székely György: 16. századi éremlelet Pálmonostoráról (A tallérforgalom első évtizedei Magyarországon)

9 véretekkel szemben, bizalmatlanul fogadták a forgalomban. Ez a kortársi bizalmatlanság az egykorú leletek összetételén végigtekintve nem mondható általánosnak, mivel a 16. század második negyedében záródó leletek dénárainak 62 %-át I. Mátyás és II. Ulászló veretei alkotják. 22 Az éremleletekben elfoglalt részesedésük, nem utolsósorban Ferdinánd intenzív dénárverésének hatására, a 16. század közepétől fokozatosan csökkent. Talán ezzel is magyarázható, hogy a pálmonostori lelet aprópénzeit kizárólag I. Ferdinánd és utóda, Miksa veretei alkották. I. Ferdinánd dénárverése uralkodása alatt mindvégig folyamatos volt. Az évenként változó mennyiségben, de mindenképpen jelentős nagyságrendben kibocsátott dénárok egyre nagyobb szerepet játszottak a hazai aprópénz forgalomban, amit az 1530-as éveket követően földbekerült leletekben elfoglalt növekvő számarányuk is bizonyít. 23 A lelet dénárainak évenkénti megoszlásából a kétségkívül meglévő hiány ellenére annyi mindenesetre megállapítható, hogy az 1550-es évekbeli első tetőzést követően az 1560-as évek elejére a darabszám jelentősen visszaesett, majd egy kisebb törés után 1566-ban tetőzött. Ez az eloszlás is azt a feltételezést erősíti meg, hogy a dénárokat nem hosszú időn keresztül gyűjtötte össze tulajdonosuk, hanem az éremanyag inkább az elrejtés előtti évek, évtized pénzforgalmát tükrözi. 24 A törvényes kibocsátású, valódi dénárok mellett a pálmonostori leletben 9 db egykorú, I. Ferdinánd és Miksa körmöcbányai dénárainak mintájára készült dénárhamisítvány is volt. A hamisítványok közül 5 db a régebbi, 1559-ig vert, 3 db az újabb köriratú, 1559-1565 között vert dénárokat utánozza, míg Miksa idejéből csak egyetlen, 1566-os évszámú veret származik. A 16. század, és annak is főleg az első fele a magyarországi pénzhamisítás virágkora volt. Az egykorú politikai viszonyok kedvező lehetőséget teremtettek a hamispénzverés fellendülésének, mivel a kettős királyság idején egyik uralkodónak sem állt érdekében, s lehetősége sem nagyon volt, hogy erélyesebben fellépjen a hamispénzverő főurakkal szemben. A változó és bizonytalan politikai helyzetet, a királyi hatalom gyengeségét kihasználva az ország minden területén, de főleg a felvidéki és északkelet-magyarországi várakban virágzott a pénzhamisítás. 25 Ez a tevékenység nem utolsósorban jelentős anyagi haszonnal járt, hiszen a silány 21 Uo. 15-16. 22 V. SZÉKELY György 1991. 183. 23 Uo. 185. és VI. táblázat 24 Hasonló következtetés levonását sugallják a 16. század fordulóján, a tizenötéves háború időszakában földbekerült leletek is, ld. V. SZÉKELY György 1995-1996. 27. 25 A 16. századi magyarországi pénzhamisításnak gazdag irodalma van. Itt csupán az alábbi, témánk szempontjából legfontosabbakra hívjuk fel a figyelmet: GÁLÓCSI Zoltán 1905. 90., HARSANYI Pál 1914. 13­14, Uő. 1917. 93., BOHDANECZKY Imre 1935-1936. 48-58., AMBRUS Béla 1936., LESZIH Andor 1941. 49-54, PROBSZT, Günther 1963-1964. 52-58., HUSZÁR Lajos 1969. 80-87., KAHLER Frigyes 1971. 84-91, 1975-1976. 53-56.

Next

/
Oldalképek
Tartalom