Bárth János szerk.: Cumania 14. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1997)

Magyar László: Adalékok Szabadka építészettörténetéhez (1867–1918)

300 rendelet kapcsán a városháza tervének jelentősebb változtatására irányultak. Az építő bizottság 1908 szeptemberében Nagy Ferenc és Kladek Lukács szabadkai vállalkozókra bízta a kivitelezést. ~ 1909 júniusában a városháza építésén 78 kőműves, 169 napszámos, 28 leány, 26 állványozó, 14 habarcskavaró, 10 ács és 4 felügyelő dolgozott. Az építőhelyen többször is volt sztrájk, mert Nagy Ferenc vállalkozó nem fizette ki idejében az akkordpénzt. 1909 novemberében a városi közgyűlés ülésén döntenek az új városháza előtti tér kialakításáról, s a piacot véglegesen elköltöztették innen. 1910 novemberében az épület földszinti részébe beköltözködtek a földszinti üzlethelyiségek és 1911. július 20-án az első tanácsülést is megtartották a sárga teremben. ' Törley Gyula földbirtokos tanyájáról bekísért sztrájkoló aratómunkások vallatásával és elítélésével felavatták az újvárosháza harmadik emeletén lévő börtönt. 1912. szeptember 15-én felavatják az új városházát és az új palicsi létesítményeket. Az avatás nagy tüntetés és kardlapozás közepette zajlott le. Több munkást letartóztattak, a rendőrség és a csendőrség brutálisan lépett fel a tömeg ellen, amiért az nemtetszését fejezte ki az új városháza iránt. Az előirányzott összegnél sokkal többe kerültek a munkálatok. A Függetlenség 1912. szeptember 15-i számának vezércikke (Nem ünnepelünk!) a városházától fontosabbnak tartja a vízvezetéket és a csatornázást. „Rettegnünk kell - írja - a bacillusoktól, a tüdővésztől, mert piszok, szemét van a Kossuth utcát kivéve mindenfelé, nyitott árkok..." Különben a városháza hivatalos avatásának fő vendége Hazai Samu hadügyminiszter volt, akivel két államtitkár is érkezett. A hivatalos küldöttség mellett a munkások tömege fogadta őket a pályaudvar előtt. A munkások Tisza István lemondását és a választójogot követelték. Majd a főtéren kaviccsal dobálták meg a küldöttséget. A városháza építésével egyidejűleg - Komor és Jakab tervei alapján - Palicson több jelentősebb létesítmény épül, amelyek ugyancsak magukon viselik a szecesszió jegyeit. A palicsi víztornyot, a Vigadót, a női fürdőt, és néhány ma már nem létező épületet a szabadkai szecesszió utolsó hírnökeként jegyezhetjük. Az ismert fürdőhely kiépítése a múlt század közepe táján veszi kezdetét, s a palicsi fürdőintézethez az 1880-as években már egy tucatnál több létesítmény tartozott. Palics fürdőhelyi jellegének egyik megteremtője Scultety János szabadkai építész, akinek nevéhez fűződik a múlt század közepén keletkezett valamennyi nevezetesebb épület. Az 1850-es évek elején felépített Nádas Szálló vidékünk népi építkezési jellegzeteségeit tükrözte. Az épületen 1910-ben Jakab Dezső átalakításokat végez, ám meghagyja falusi jellegét. A két háború között egy tűzeset után ismét felújítják, majd az 1960-as évek végén meggondolatlanul lebontották. Scultety János tervei alapján 1860-ban tető alá hozzák az emeletes főépületet - a mai „Park" 43 Városháza, 16. old. 44 Bácsmegyei Napló, 1909. július 10. 45 Bácsmegyei Napló, 1911. július 21. 46 B. Duránci: A szecesszió szabadkai emlékei. 697 47 Magyar László: Palics történetének rövid áttekintése. Létünk. Szabadkáról. Évkönyv 1985. 10. szám. 166-174.