Bárth János szerk.: Cumania 14. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1997)

Merk Zsuzsa: A katolikus egyház és a bukovinai székely telepítés a Délvidéken (1941–1944)

47 A négy ferences 14, a három kapucinus szerzetes 6 telepen teljesített szolgálatot, s látható volt, hogy ez átmeneti megoldás lehet csak. Varga Vitái ferences barát jelentése szemléletesen írja le az áldatlan állapotokat: „A telepeken sehol templom nincs, hisz a dobrovoljácok nem voltak vallásosak. Semmi egyházi felszerelés nincs, kivéve azt a kis vándorládát, mit a szabadkai ferences atyáktól magunkkal hoztunk, s mit én a kishegyesi plébánián kölcsön kértem. [...] A dűlőutakon igás kocsin járok vagy női kerékpáron. A tábori oltárfelszerelést vinnem kell mindig. A másik 4, ill. 5 telepen csak látogatni jártam, mert tőlem 17, 24, 28, 32 ill. 40 km-re vannak, s igáskocsival 3 óra kell, sőt rossz idő, bácskai esők után még több, míg el lehet oda jutni." Hozzáteszi még azt is, hogy „a künnlakás és önálló gazdálkodás jelenleg jó, szükséges, hazafias kötelesség s szép missió, de nem szerzetesi élet." A bukovinai székelyek lelki gondozása közel sem volt megoldott, ahogy azt a Telepítési Kormánybiztosság hinni vélte. AZ EGYHÁZSZERVEZET KIÉPÍTÉSE A VISSZACSATOLT DÉLVIDÉKEN A Kalocsa-Bácsi Főegyházmegyei felkészületlenül érte a Délvidék visszacsatolása, s úgy tűnik, a telepítés folyamán nem kapott kellő tájékozatást sem. Az egyházszervezet kiépítése 1941 júliusában kezdődik meg, s ebben rendkívül fontos szerepet játszott Ijjas József, akit a bácskai apostoli adminisztratúra érseki biztosává nevez ki Zichy Gyula érsek. Főként az ő jelentései mutatják meg azokat a gondokat, nehézségeket, melyeket 1941 és 1944 között a katolikus egyháznak ezen a területen le kellett küzdenie. A telepek elhelyezkedését, valamint azt, hogy mely plébánia területén fekszenek, tisztázni kellett. Egy 1941 júliusában készült egyházi kimutatásban több olyan helynév szerepel, melyekkel később már nem találkozunk, de hiányoznak olyanok, melyek más listákon előfordulnak. Minden setben 28 településről szólnak, tehát nem a számuk változott, hanem az elnevezésük. Ijjas József több jelnetése is foglalkozik a gyakori névváltoztatás okozta gondokkal. „A telepesek neveit nem is tudom felsorolni, mert annyiszor változtatták már, hogy most már ők maguk is kénytelenek a régi neveket használni." Majd egy másik levelében: „A székely telepek nevei annyi 20 21 KEL Generalia 2434/1941. június 17. KÉL Generalis 2808/1941. (Fogalmazványi példány.) s haláláig tölötte be e tisztséget. Ijjas József (1901-1987) kalocsai érsek lett 1969-ben,