Bárth János szerk.: Cumania 14. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1997)

Henkey Gyula: Akasztó népességének etnikai embertani vizsgálata

320 Az akasztóiakat érdekli az is, mennyiben állnak közel a szomszédos fülöpszállásiakhoz és dunapatajiakhoz. A fülöpszállásiaknál a kiskun átlagnak megfelelően gyakoribb a hátrahajló homlok, a konvex orrhát és a barna szemszín, viszont a férfiak termete nagyobb a kiskun átlagnál, tehát e téren a többi kiskun népességekhez képest közelebb állnak az akasztóiakhoz, méreteik az orr nagyobb magassága kivételével mindkét nemnél csak kis mértékben különböznek. A turanid típus előfordulása a fülöpszállásiaknál 30.2%, csaknem azonos, mint az akasztóiaknál, a keleti mediterrán típusnak (fülöpszállási gyakorisága 10.6%) a többi telepes eredetű népességekhez képest nagyobb akasztói előfordulása a kiskunokkal való keveredésre is utalhat, viszont a keletbalti típus 2.6%-os fülöpszállási előfordulása csak 1/4 része az akasztói gyakoriságnak, az előázsiai típusé pedig 16.8%, feltűnően nagy. A dunapatajiak a Duna, Tisza menti magyar őslakosok között - a szalkszentmártoniakkal együtt - egyedi helyet foglalnak el. Ugyanis a kiskunokkal való keveredés mind anyakönyvi, mind embertani adatok alapján kimutatható. A patajiak az orrmagasság és a testmagasság kivételével (a férfiak nagyközepes, a nők közepes termetűek) a méretek és jelzők tekintetében közel állnak az akasztóiakhoz, a homlok profiljának megoszlása is hasonló, a konvex orrhát némileg kevésbé gyakori náluk, mint a fülöpszállásiaknál, nőknél a barna szemszín aránya hasonló náluk, mint az akasztóiaknál, a kevert (zöldes) szemszín viszont mindkét nemnél lényegesen gyakoribb, a világos pedig ritkább, mint Akasztón. A típusok megoszlása szempontjából a patajiak is a turanid típus (27.7%) tekintetében állnak közel az akasztóiakhoz, az előázsiai (9.6%) és a keleti mediterrán (8.1%) típus gyakrabban, a keletbalti (2.3%) lényegesen ritkábban észlelhető náluk. Az egész Duna-Tisza közi lakossággal összevetve az akasztóiak elsősorban a keletbalti típus lényegesen nagyobb és az előázsiai típus jelentősen kisebb gyakoriságában térnek el mind a magyar őslakos népességektől, mind a bunyevácoktól és a sokácoktól. A két említett délszláv nyelvű népességnél a dinári típus előfordulása is lényegesen nagyobb, 25.2%, illetve 18.8%. A FELHASZNÁLT LEGFONTOSABB IRODALOM BAKÓ Ferenc 1989 A palóc etnikai és műveltségi csoport fő jellemzői. Palócok IV, Eger; 825. BALOGH Lajos 1989 A palóc nyelvjárások. Palócok I, Eger; 372. BOROVSZKY Samu 1910 Magyarország vármegyéi és városai. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye; I. 31.