Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)
Néprajz - Kőhegyi Mihály–Sztrinkó István: Bellosics Bálint levelei Herrmann Antalhoz
NÉPRAJZ 499 szolgálat érdekében való áthelyezéssel mindezt a legjobban el lehetne végezni, de ettől meg a minisztérium fázik. — A fő az, vájjon Margitai igazgató úr szívesen látna e tanárkarában. Én hiszem, hogy nemcsak mint tanárnak jó hasznomat vehetné, hanem az administratioban 6 mozgalmas éven át szerzett gyakorlat után igen sokban segítségére lehetnék. A te közvetítésedet kérném, ha tervem ellen nem lenne kifogásod. írj Margitainak, hogy úgy vetted ki, hogy nekem most halálesetünk után volna kedvem Csáktornyára menni; nem helyeztethetne e ő engem intézetéhez. Ezzel azt kívánom elérni, hogy őt ne feszélyezze semmi sem nyilatkozása közben. A többit aztán talán könnyebb lenne elvégezni. Ha megteheted és kaptál hírt Csáktornyáról, tudósíts de zárt levélben, mert nem szeretném ha itt zavart csinálnék már ilyen korán tervemmel. Nagy zavart csinálok úgyis, ha sikerül az áthelyezés, irodában, iskolában, mindenütt, mert jó igás voltam mindig. — Erre kérlek szépen és arra, hogy bocsáss meg, ha teljesíthetetlent kértem. Ethnographiai munkálkodásomról a következőket írhatom. Az „Új Idők" elfogadott egy Hetesről szóló czikket, melyhez a lap rajzolói által megdicsért öt képet rajzoltam. A czikk majd csak a nyár felé jelenik meg. Ha a klisséket (hetési ház, hetési férfi, hetési pacsás asszony, hetési vendéghívó) felhasználhatod, elkérem. -- Jelenben a Hetes leírásával foglalkozom, ha ráérek és rajzolok hozzá. A bajai czéhek szokásai közül a farsangi lakozásra vonatkozólag sok az anyagom. Vagy tíz képhez van vázlatom és fényképem (czéhjelvények, — silt-пек v. koronának nevezik őket). Növendékeim útján gyűjtöm a tavaszi marhakihajtasra és a beteleltetésre vonatkozó szokásokat. Ehhez kedvet egy érdekes hetési szokás (a harmattiprók szokása) adott, melyet a nyáron akarok bővebben megismerni. — Van gyűjteményem az állatok testrészeinek, gazdasági eszközök részeinek népies elnevezéseiből. A húsvéti szünidő alatt — ha lesz időm az áprilisi ünnepre készülés miatt — a közeli szeremlei házat akarom úgy felvenni, mint a hetésit, persze fotografálva és rajzolva. — Kérlek, ha levelet írsz, közöld velem, hogy Herman Ottónak az ősfoglalkozásokról szóló különlenyomatban megjelent dolgozata hol és mennyiért kapható. 75 Egy másik dolgozat, melyet szeretnék ismerni Schuller szebeni tanárnak ha jól emlékszem Das sächische Bauernhaus ez. füzete. 76 Még tavaly kétszer küldtem 30-30 krt a füzetért kiadójának, de nem kaptam semmit, sürgetésemre is hallgatással felelt. Kéréseimet megújítva, még egyszer őszintén gratulálva maradtam őszintén tisztelő növendéked Bellosics Bálint 75. HERMAN Ottó: A magyar ősfoglalkozások köréből. Budapest, 1899. 76. SCHULLER Gusztáv: Der siebenbürgisch-sachsische Bauernhof und seine Bewohner. Hermannstadt. 1896. Ismerteti MELICH János, Ethnographia 1897. 225—226.: A könyv a millenniumi kiállításra készült, az erdélyi szász telket, lakóházat, parasztot írja le. Jó népies ismertetés.
