Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Néprajz - Kőhegyi Mihály–Sztrinkó István: Bellosics Bálint levelei Herrmann Antalhoz

476 KŐHEGYI—SZTRINKO: BELLOSICS BÁLINT LEVELEI. . . tegyem, hogy tanár úr nézeteivel — s így a néprajzi kiállítás remélhető tervével — ne ellenkezzék, szeretném a füzetet elolvasni. — Ami az O. M. M. számára készítendő czikket illeti, én össze fogom állítani úgy, ahogy én tudom, bár érzem, hogy az én tudásommal, az én szellemi s anyagi eszközeimmel vakmerőség olyan kiváló mű tudósai közé kívánkozni. Megírom, mert tanár úr kívánja, s mert munkám, ha nem válik is be, nem vész kárba, mert míg vele dolgozom — tanulok. — Kérem azonban tanár urat, legyen szíves néhány szóval útba igazítani: mekkora lehet terjedelme, mekkora tér jusson benne a históriai, geographiai, ethnographiai stb. résznek; rajz milyen (toll-, tusfestés?) és mennyi kell? — Karácson előtt meglátogattam Csáktornyán Margitai igazgató urat, tőle hallottam, hogy tanár úr felolvasást készül ott tartani, mire én is mindenesetre átrándulok. Magamat tanár úrnak becses figyelmébe ajánlva, maradtam őszinte tisztelő tanítványa Bellosics Bálint 12. Alsó-Lendva, 1892. febr. 15. Igen Tisztelt Tanár Úr! Megbocsásson, hogy mindig újabb kéréssel foglalom le drága idejét. Mellékelve küldök három kéziratot, s három képet. A képek közül a két nagyot fénykép után festettem. A negyedik kézirati-lapon néhány a czigányokra vonatkozó adat van. A keresztelési jegyzetek Borosnyai Lukács János naplójából valók.

34 Borosnyai Oszkár min. tanácsos úrnak Kiss Á.

35 tanár úr ajánlatára én írtam ki egyes részleteket. Végig olvastam akkor (1888/89. tanévben) az egészet, mert nagyon érdekes volt, s itt ott jegyeztem is belőle magamnak. A czigányokra vonatkozókra a napokban akadtam jegyzeteim rendezése közben, s úgyhiszem tanár úr veheti némi hasznukat. — Ha a képeket esetleg közlik valahol, nem kaphatnám őket vissza használat után? Ha azonban tanár úr szíves lenne és elfogadná tőlem emlékül, azt lejobban szeretném. — Még január hóban Suppán

36 igazgató úr felszólított, jelentkezzem az óvónőképző-tanárokat képző tanfolyamra. Én mindent összevetve, s meggondolva nemmel feleltem. Nem tudom hogy vélekednek tettemről — különösen Gyertyánffy

37 34. Borosnyai Lukács János (1694—1760), 1749-től erdélyi református püspök. Emlékiratait 1888-ban fedezték fel. 35. Kiss Áron (1845—1908) pedagógus, pedagógiai író. Fő műve a Magyar gyermekjátékgyűjtemény, Budapest, 1891. 36. Suppán Vilmos (1854—1933) pedagógus, 1890-től a budai tanítóképző intézet igazgatója. 37. Gyertyánffy István (1834 1930) tanár, pedagógiai író, 1873-tól a budai tanítóképző igazgatója.