Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)
Néprajz - Kriston Vizi József: Szemelvények a kecskeméti Dékány Rafael kéziratos folklórgyűjteményéből
444 KRISTON VIZI: SZEMELVÉNYEK DEKANY RAFAEL KÉZIRATOS . . . Felismerve és tudva, hogy Kecskemét és környékének néphagyomány, illetve folklórkincse (a gyűjtés és feldolgozás szempontjából) feltűnően szegényes, ezért is okozott — lehet, túlontúl — nagy örömet s izgalmat a kéziratos gyűjtemény újrafelfedezése, feltárásának és közreadásának többféle lehetősége, alkalma. A szélesebb, helyi nyilvánosság megnyerése érdekében dr. LOVAS Dánielt, a Kecskeméti Lapok akkori főszerkesztőjét kerestem fel 4 , aki hozzájárult, hogy elsőként ott, a DÉKÁNY Rafael által 1872-ben, majd 1881—82 között szerkesztett lap jogutódjának hasábjain közöljem a „Mátyás király lopni megy. (Eredeti népmese kecskeméti népies tájszólásban.)" címűt. 5 Az 1990-es évfolyam aktuális lapszámaiban a kézirat húsvéti, pünkösdi, majd karácsonyi témájú folklórszövegeit bocsájtottam közre rövid magyarázatokkal. 6 Mindezek alapján javaslatom úgy hangzott, hogy DÉKÁNY Rafael életútjának feldolgozásával, megfelelő válogatás és szöveggondozás alapján néhány kiváló illusztráció felhasználásával, s főként mindehhez szükséges anyagi háttérrel körülbelül nyolc nyomdai ív terjedelemben, helyi és országos terjesztésre egyaránt gondolva mintegy 3—5000 példányban lehetne ajánlani e 100 évvel ezelőtti mesegyűjteményt. Tekintettel arra, hogy ez elsődlegesen mégiscsak lokális érdeklődésre tart(hat) számot, 1991 tavaszán egy oktatási segédanyagként közreadandó népszokásgyűjtemény megszerkesztését pályáztuk a kecskeméti önkormányzat illetékes kuratóriumánál, ám vállalkozásunk érdemi támogatásra itt sem lelt. . . Jelen tanulmányunk — főként terjedelmi okok miatt — elsődleg DÉKÁNY Rafael változatos és színes életútjának rövid összefoglalását s a kéziratos gyűjteményben megőrzött jelesnapi és egyéb szokások immár szerkesztett szöveganyagát adja közre. * * * 1. A család egyik, szépírói hajlamokkal is megáldott tagja: DÉKÁNY Gyula írása 7 1674-re vezeti vissza a Kecskeméten honos család megtelepedését. Az elmúlt és e század fordulóján még igencsak elevenen élt családtörténet, legendárium szerint a Heves és Külső-Szolnok vármegyében, valamint Gömörben érdekelt armalista család ágáról András „törzsfő" fia György s nemzetsége telepedett akkor itt le. A késői utód és egyúttal a lelkes krónikás külön fejezetet szentel „A szabadságharcz névtelen hősei" címmel a DÉKÁNY-família akkori (később igencsak neves!) ifjainak. 8 így DÉKÁNY Péter poétának, aki később altisztként sem tette 4. „Javaslat és szinopszis Dékány Ráfáel kéziratos gyűjteményének publikálásához." Kecskemét, 1989. nov. 13. — Sgy. 5. KRISTON VÍZI József 1989/a. 6. KRISTON VÍZI József 1990/a, 1990/b, és 1990/c. 7. DÉKÁNY Gyula 1912. — Ezúton köszönöm meg Dékány István önzetlen segítségét és a feldolgozáshoz nyújtott igen értékes adatait! A hivatkozott kézirat másolata az ő révén került be adattárunkba. — JÁMA: 190—89. 8. DÉKÁNY Gyula 1912. 45—50.
