Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Történelem - D. Szabó Kálmán: Dusnok történeti földrajza

202 D. SZABÓ: DUSNOK TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA . . . 69. Karászi fok Karászi fok. „Faisziak Eperjest is ... ez előtt csöndessen birták, egész az Karászi fokig, melly is az Puszta Dusnoki Erdőben vagyon." (1744, L. 31.) Karászi fog. (1850 k., L. 19.) Karászi palé. (1864, K. 12.) A dusnoki Eperjes keleti részén fekhetett. Neve Dusnokon már nem ismert. 70. Puszta dusnoki Erdő Puszta dusnoki Erdő. „ . . . Puszta dusnoki Erdőben Kakas nevű hátrul. . ." (1742, L. 31.) Puszta Dusnoki Erdő. „ . . . egész az Karászi fokig, melly is az Puszta Dusnoki Erdőben vagyon." (1744, L. 31.) Sylva Eperies. (1749, T. 7.) A már kiirtott Eperjesi erdőt nevezték így a fajsziak a doromlási perben. Az erdők eltűnésével neve feledésbe merült. 71. Eperjesi palé Epergyes palé. (1842, T. 20.) Eperjes palé. „ . . . tsak ugyan kitűnt... az Eperjes palé a' Szilágyi fokkal őszve köttetésben vagyon . . ." (1842, L. 2.) Eperjes palé. „ . . . Nyugotra ... az Eperjes palé Éjszaki oldalán . . ." (1850, L. 32.) A puszta-dusnoki nyugati határszélen volt, a Duna átvágása után egy része a védgát mögé és az új Duna medrébe került. A víz nevét Dusnokon már nem ismerik. 72. Szilágy Dusnoki Szilágy. (1842, T. 20.) Szilágy. „Topolya. . . fekszik Szilágy és Porkolhát közt. . ." (1850, L. 21.) A tekintélyes kiterjedésű bogyiszlói Szilágy keleti széle dusnoki területre nyúlt át, a Duna átvágása után ennek medrébe került. A név Dusnokon már nem ismert. 73. Dusnoki kaszálók Dusnoki kaszálók. (1842, T. 20.) Az Eperjesi-palé és a Szilágyi-fok keleti szélén feküdt, a dusnoki plébános rétje volt hosszú ideig. Ma részben a Duna medrében, részben a védgát körül fekszik. Dusnokon Papnyilasnak, illetve Popova cajere-nek nevezik. 74. Bagó görönd Bagó görönd. (1850, L. 21.) Bagó görönd. „Az erdei dűlök léteznek . . . lenes, bagó görönd, topolya . . . nevezetek alatt..." (1855, L. 21.) Bagó Görönd. (1864, K. 12.) A Dvorina keleti szélén, a Domátyi-fok közelében feküdt, közel az erdőhöz. A dusnokiak Bagovjeva Dvorina-nak nevezik. 75. Ivánka virity Ivánka viriti. (1850, k., L. 19.) Ivánka virity. „A 689-es. sz. alatti Ivánka virity nevű fok nem osztalyoztatott." (1855, L. 20.) A hajdani fok a Sebes-fok közelében volt, területe ma szántóföld. Dusnoki neve: Ivankov viric. 76. Crno votye Fekete v. Czerno vocse. (1850, L. 21.) Fekete erdő. „Sebes erdő . . . mindenben hasonló . . . fekete erdőhöz. . ." (1850, L. 21.) Czerno vocse. „. . . Próbatér ... a' lenesi erdőből Dusnokra vezető út jobb szélén a' Czerno vocsei dűlőben." (1850, L. 21.) Fekete. „Az erdei dűlök léteznek . . . dohanistye, fekete, Sebes . . . nevezetek alatt. . ." (1855, L. 21.) A puszta-dusnoki faluhelytől délre eső terület, ma erdő. Neve Dusnokon: Crno voce. 77. Lenes Lenes erdő. „Lenes erdő . . . fekszik О falu, és Domátsi fok mellett." (1850, L. 31.) Lenes. (1850, L. 21.) Lenesi erdő. „. . . legyen kegyelmes nékem a lenesi erdőben . . . két darab marha legeltetési jogot engedni." (1876, L. 21.)