Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Történelem - D. Szabó Kálmán: Dusnok történeti földrajza

TÖRTÉNELEM 199 48. Kakashát Óra Kakashát Óra. (1744, L. 31.) A Kakashát nyúlványa Eperjesen, a fajszi határszélen, az új Duna védgátja halad át rajta. Dusnokon a nevet nem használják. 49. Kakashát * Kakas nevű hát. „ . . . Puszta dusnoki Erdőben kakas nevű hátrul. .." (1742, L. 30. 79.) Kakas hat. (1749, T. 7.) Kakashát. „Valamivel jobban Éjszakra 52 ölre a' Kakasháton egy régi határt megujjitottunk." (1850, L. 3.) Hát az egykori Eperjesi (vagyis Puszta-Dusnoki) erdőben, közepén halad át a fajszi-dusnoki határ, a 20. század közepéig az eperjesi (doromlási) gátőrház állt rajta. Dusnoki neve: Kakashat. 50. Kakasháti palé Kakas hatu palé. „ ... az úgynevezett Kakas hatu paléban meg újjittatott... a' 20-ik régi határ." (1839, L. 10.) Kakasháti palé. „Keveset Éjszaknak ... a kakasháti paléba egy régi határ dombot megujjitottunk." (1850, L. 3.) Vízállás volt a fajszi határ szélén, ma szántóföld, helye már nem látható. Dusnokon a nevet ma nem használják. 51. Eperjes Mezraa Eperyes. (1578, K. 6. 42.) Dusnaki Eperjes. „ ... és ott neveztetik azon lapos Dusnaki és Bugyiszloi Eperjesek . . ." (1744, L. 31. 27.) Sylva Eperies. (1749, T. 7.) Eperies. (1818—1819, T. 9.) Eperjes. „Az erdei dűlök léteznek . .. dvorina, eperjes, Gerbovácz és táló . . . nevezetek alatt. . ." (1855, L. 12.) Eperjes. „Eperjes . . . kaszáló, ... az 1853-i nagy árvíz a' bogyiszlai új Duna ásásból iszappal magasan feltöltötte, 's most fűzfa sarjadékot terem." (1864, K. 12.) A középkorban az Eperjes helynév nagy, faluhatarnyi területet jelölt. Első említésekor (1572) pusztaként szerepelt. A török idők után két falu osztozkodott területén, Bogyiszlo és Dusnok, majd egy per eredményeként Fájsz is kapott belőle a két másik falu rovására. Kisebbik fele ma a Duna jobb partján, a bogyiszlói határban fekszik. A terület északi részét a dusnokiak is Eperjesnek nevezik, déli részének Dvorina vagy Dvorinje a neve. 52. Dvorina Dvorina. „Nagyhát . . . kaszáló . . . ütközik Dvorinával." (1850, L. 21.) Dvorina. „Az erdei dűlök léteznek . . . Nagyhát, dvorina, eperjes nevezetek alatt. . ." (1850, L. 21.) Dvorina. „Dvorina nagy nádas mocsár volt, ez is magasan beiszapoltatott... és most füzes." (1864, K. 12.) Eperjes területéhez tartozott. A 18. században rét és mocsár volt, ma szántóföld. Dusnoki nevei: Dvorina, Dvorinje. 53. Táló Dusnoki Tál. „ . . . Dusnoki Tál, és kovácshalmai allyokig . . ." (1730, L. 31.) Talló. „Az Gözü fok mégyen Észak felé Tallóra . . ." (1744, L. 30.) Palus Tallod. (1749, T. 7.) Dusnoki Táló. „ ... egy keveset éjszaknak az ugy nevezett Dusnoki Táloban ..." (1839, L. 10.) Tálloirét. (1839, L. 10.) Mocsaras, lápos terület volt Fájsz és Dusnok határán. A 20. századra kiszáradt, napjainkban szántóföld. A Dunából Fajsznál kiszakadó Nagy-fok (puszta-dusnoki szakaszán: Domátyifok) folyt el mellette. Dusnokon Táló formában jól ismert név, a fajsziak nyelvében: Talló. 54. Gerbovácz Gerbovácz. „Gerbovácz, mellyet Lenestől a' Domatsi fok választ. . ." (1850, L. 20.)