Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Játéktörténet - Kalmár Ágnes: Házi-ipar, háziipar és művészet a magyarországi játékszerek történetében

JÁTÉKTÖRTÉNET 561 gyermekjátékokat árultak, természetesen inkább falusi bevásárlóközönségre számítva. Besztercebányán 1875 decemberében: „karácsony előtt pedig mindezek mellett nem látjuk-e itt a szegény bányász, vagy vashámor munkás nejét, ki, ijesztő alakú bábukat, alakjokból kikelt bárányokat s idomtalan falovakat, ügyetlen kocsikat s egyéb primitív alakú játékszereket árul".

3 Egy másik írás szerint: „... alföldi városunk ... a vásártér elején a mézeskalácsosok, méterárusok s a játékkereskedők sátrai állnak. A mézesbábuk s a cifrán festett játékok előtt nagyra meresztett szemekkel, pogácsaalma-képű gyermekek csodálkoznak. . . . szegény juhász házaspár is visz haza ólomgyűrűt a kislánynak, tarkakeszkenőt Zsuzsikának, lévai fűzérperecet a gyerekeknek, s kereken járó, a ló farkán síppal ellátott huszárt a kis Pista számára."

4 Tehát létezik a játékkészítés csírája a hegyi nép körében, s az Alföldön is, így megtörténik a felhívás az okszerű tanításra is. S történik ez a korszerű ipar megteremtése érdekében. Ezekben az években az ipar fejlesztését igen sok külső tényező is ösztönözte, s főként a művészi ipar termékeire nőtt meg az igény szerte a világon. Az 1867. évi londoni világkiállítás után az egész világban az iparművészet újjászületéséről adtak hírt az újságok. Nálunk ekkor alakulnak az önkéntes ipartestületek. Az első a pozsonyi, ezt követi a felvidéki Kassán, a központi Budapesten, a székely egylet Sepsiszentgyörgyön, majd az erdélyrészi Kolozsvárott s a Felső-Tisza-vidéki Beregszászon.

5 Az egymást követően megalakult egyletek legfőbb célkitűzései lassanként körvonalazódtak, időközben gyökeresen átfogalmazódtak, létrejöttük okozója azonban egyértelműen a magyar iparosodás hiánya volt, melynek megszüntetéséhez az első lépést a nép között végzett tanítástól, oktatástól remélték. Mindehhez gondosan áttanulmányozták Magyarország egyes vidékeinek természeti, s egyéb adottságait, a lakosság tevékenységei között meglévő ipari termelés csíráját. Ekkor alakult ki a Magyarországon ma is működő szakipari oktatás rendszere. Az Európában elfoglalt helyünk, ipari helyzetünk s a történelem folyása az, ami az elevenen működő szakterületeket meghatározta az idők folyamán. A játékgyártás nem ez utóbbiak közé tartozik ma sem, bár a honi készítésű játékszerek igénye visszavisszatérően, s igen sűrűn megfogalmazódott: „alig hozhat a karácsony egy-egy honi gyártmányt gyermekeinknek, mert széles e hazában alig van, a ki ilyet készítsen".

6 A XX. század elején iparművészeti pályázatok útján próbálják megindítani a vérkeringést ezen a területen is, és még 1920-ban is olvashatjuk egy-egy játékkészítő műhely megalapításánál a jelszót: „Magyar játékot a magyar gyermekeknek!". S a mai napig is színvonalas, de a nagykereskedelemtől elszigetelt iparművészeti 3 DVIHALLY Emil 1875. 159. o. 4 Hazánk s a külföld 1865. 483. o. 5 1879-es helyzetkép 6 DVIHALLY Emil 1877. 2. o.