Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Történelem - Kapocs Nándor–Kőhegyi Mihály: A bajai ferences zárda Háztörténetének I. kötete (Ötödik rész. 1791–1899)

TÖRTÉNELEM 261 tulajdonában lévő birtokát ért támadás miatt, minthogy Szent Felsége egészen másképpen rendelkezett az ilyen szerzetesi birtokok ügyében. Ami a konvent legelőjét illeti, amit a városi Magisztrátus elvett és a polgárok között szétosztott, jelzem főtisztelendő Urasagodnak, hogy a minap Kalocsán adott jó tanácsa szerint jártam el, s figyelmeztetést adtam be a városházán, hogy a jogtalanul és a királyi rendelkezés ellenére a konventtől már 4 éve elidegenített legelőt adja vissza; ők azonban hallani sem akarnak a legelő visszaadásáról. Ez alkalommal ezek a hivatalos közölnivalóim. A továbbiakban, míg ismételten alázatosan kérem ennek az ügynek Őnagyméltóságához való gyors továbbítását, és a tilalomnak a szolgabí­ró úrhoz való elküldését, a testvérekkel együtt atyai oltalmába ajánlottan mara­dok. Baján, 793. március 17. Főtisztelendő Urasagodnak Alázatos szolgája Stojanovich József testvér s.k. a konvent házfőnöke 19. írtunk a nagyontisztelendő helyettes tartományfőnök atyának is. Nagyontisztelendő Tartományfőnök Atya! Míg egyrészről gratulálok nagyontisztelendő Atyaságodnak főelöljárói tiszt­sége elnyeréséhez, másrészről kénytelen vagyok hivatalból, nem kis lelki fájdalom­mal szomorú ügyet közölni. Folyó hó 17. napján nemzetes Voinich Fábián szolgabíró úr kiküldte irodistá­ját konvertünkbe azzal a bejelentéssel, hogy az ennek a hónapnak elején Zombor­ban tartott közgyűlésen elhatározták, hogy a mi kerítésünkön belül, ahol néhány évvel ezelőtt szőlő volt és részben most is az van, a szőlő közepén két utat, a harmadikat pedig a konvent északi része mellett a kerten és a szőlőn keresztül keleti irányban nyitnak. Tudatta azt is, hogy ezt a dolgot én, a konvent elöljárója nem nehezményezhetem, mivel a nemes Testület határozott így. Miután ezt meghallgat­tam, még ott szóban tiltakoztam, kifejtve a 783. július 14-én kiadott királyi rendele­tet, mely mindenkinek megtiltja a konventhez bármi módon tartozó ingó és ingat­lan dolgok elidegenítését, szintúgy másnap 8 órakor a szolgabíró úrnak írásban is elküldtem a tiltakozást; és végül 10 órakor kertünk keleti végénél az utcán nyíltan is tiltakoztam az említett nemzetes Voinich úr és nemes Bács vármegye más tisztviselője, úgymint tekintetes Latinovich József ülnök úr, tekintetes Marfy úr, a vármegye főjegyzője, nemzetes Vongoy ügyvéd úr, nemzetes Chasar úr, a nemze­tes mérnök úr előtt. 28 Azonban a szolgabíró úr fittyet hányva az én tiltakozásomra, a mérnök úr kimérése szerint munkához fogatott, és a bokrokat kivágatva a mondott három utat megnyitotta. A történtek után nagyontisztelendő atyaságod­hoz folyamodom, hogy ennek a konventi birtoknak elidegenítését a Magyar Kirá­28. Vojnits Sebestyén szolgabíró. BORSAY Jenő, 1936. VI. 2483.; SIEBMACHER, Johann, 1893. 723. Supp. 140. — Márfy Lipót, akit még II. József helyezett Krassó megyéből ide (1787. január 7.). IVÁNYI István 1893/b 160. — Császár Ferdinánd Bács-Bodrog vármegye táblabírája. BORSAY Jenő 1936. I. 409—422. — A mérnök Quits Antal volt. — Vongoy ügyvédet nem tudtuk azonosítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom