Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)
Történelem - D. Szabó Kálmán: Dusnok történeti földrajza
176 D. SZABÓ: DUSNOK TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA . . . L. 14. Határjárások. Szántó, 1855. (KÉGL) L. 15. Határjárások. Sükösd, 1851. (KÉGL) L. 16. Határjárások. Miske, 1850. (KÉGL) L. 17. Határjárások. Szántó, 1845 körül (KÉGL) L. 18. Határjárások. Szántó, 1860. (KÉGL) L. 19. Dusnok telekkönyve 1850-ig (KKL) L. 20. Úriszéki iratok. Dusnok, 1830—1849. (KKL) L. 21. Gazdasági iratok. Dusnok, 1830—1936. (KKL) L. 22. Kontraktusok. Bék bérlete, 1782. (KÉGL) L. 23. Kontraktusok. Borzashát bérlete, 1751. (KÉGL) L. 24. Kontraktusok. Halász bérlete, 1782. (KÉGL) L. 25. Kontraktusok. Izsák bérlete, 1782. (KÉGL) L. 26. Kontraktusok. Izsák bérlete, 1751. (KÉGL) L. 27. Dusnok nagyközség iratai. Dusnok község jegyzőkönyvei 1872—1886. (Bács-Kiskun Megyei Levéltár, Kecskemét V. 324.) L. 28. OL, Archívum Regnicolare, Lad. CC. No. 8. L. 29. Birtokperek. Kalocsa és Bátya határpere, 1765. (KÉGL, X. С No. 30.) L. 30. Birtoklási iratgyűjtemény (KÉGL, I— II. doboz) L. 31. Birtokperek. Fájsz—Bogyiszló határpere, 1744. (KÉGL, Hp. O. sz. n.) L. 32. Határjárások. Bogyiszló, 1850. (KÉGL) L. 33. Visitatio canonica. Fájsz, 1763. (KÉL C. 16.) AZ ADATOK KÖZLÉSÉNEK MÓDJA Az adattár Dusnok történeti földrajzi neveit közli. Forrásai könyvek, kéziratos térképek, levéltári iratok. A község határának meghatározásakor az 1855. évi kataszteri térképet vettük alapul. (Külbogyiszló nélkül). A területet kiegészítettük két kisebb határrésszel, melyek ma Fajszhoz tartoznak, valamint két pusztával, melyeket Dusnok bérelt hosszabb ideig. Kövér betűtípussal írt, számozott címszavak területek, vizek és létesítmények neveit jelölik. A számozás puszták szerint csoportosítva történik, kezdve az északon fekvő Halászpusztával. Az óramutatóval ellenkező irányba haladva folytatódik a sor nyugat, dél és kelet felé Natkáig. A puszták határain belül előforduló címszavak számai folyamatosan, megszakítatlan sorrendben követik egymást. A belterület neveinek külön számozása van, ezeket a sorszám előtti В betű különbözteti meg a külterületi nevek számozásától. (B. 1., B. 2., . . .) Ha egy terület, víz, létesítmény neve több hangzásbeli változattal, különböző írásmóddal vagy eltérő névvel jelenik meg az egyes forrásokban, mindegyikük szerepel a felsorolásban, kurzív betűvel. Az írott régi névváltozatok közül az lett a címszó, amely alakilag vagy értelemszerűen legközelebb áll a népi nevekhez vagy
