Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Történelem - D. Szabó Kálmán: Dusnok történeti földrajza

TÖRTÉNELEM 169 Peredina bara (Peredi-tó), Lapis-hát, Olarska jama (Ollári-tó) stb. Magyar vagy magyar eredetű név a belső határrészeken is van: Lenes, Folyócska, Szilibokor, Máthalála, Kurtasor, Hát (Hatity), Magashát, Bika-fok, Péter-major, Csanádifok, Szegta-fok, Tüskös stb. Jellemző a magyar hatás egyes többelemű víz- és térszínformatervek alkotásánál. A rác név utótagjaként a magyar fok, tó, hát, sziget köznevek szerepelnek, és nem ezek rác megfelelői: Varadski-fok, Babin-fok, Halaski-fok, Kerektó, Natkanskisigeti, Babinhát stb. Az érsekuradalom saját kezelésében levő Izsák pusztáján csaknem kizárólag magyar nevekkel találkozunk. A falubelieknek itt földjei nem voltak, így a dusnokiak Izsák földrajzi nevei közül csak néhányat ismertek. Az északi határrészen fekvő Halász és Bék a 19. század közepéig Dusnok bérelt pusztája volt. Itt is a magyar nevek vannak túlsúlyban. Ez azzal függhet össze, hogy a két pusztát a dusnokiak megjelenése előtt a fajsziak művelték hosszú ideig, a határrészek és vizek neveit is ők adták. Ezeknek a neveknek nagy részét a dusnokiak nem is használták. A falu belső keletkezésű földrajzi neveinek többsége szláv, vagy ahogy a dusnokiak nyelvüket nevezik, rác eredetű. Ezeket a neveket a dusnokiak saját nyelvük szabályai és szokásai szerint alkották. Ugyanezzel a módszerrel éltek a magyarból átvett neveknél is: kiejtésük, alakváltozásuk, névvé képzésük, nyelvük törvényei szerint történt. Ugyanúgy bántak velük, mint minden magyarból kölcsönzött közszóval, vagyis rác szókincsük részei lettek. Az egyelemü rác eredetű nevek alanyesetben álló köznevek: Az egyelemü tulajdonneveket a magyarból vették át, legtöbbjükhöz egy szláv helynévképző járul. Pl. Jama, Drum, Budzak, ill. Sarkanjica, Viric, Plandisce, Trnje, Lipovac. A kételemű nevek első tagja jelzői funkciót lát el. Kifejezheti a második tag: — nagyságát, kiterjedését: Mali Szarva, Velika cuprija, Siroka bara; — színét: Crno voce, Crjena tanja; fekvésének helyét: Mrtazki-fok, Lugasski dol, Homrodska cuprija, Garabski tetes; — tulajdonosának, használójának nevét, illetve ragadványnevet: Lovrina bara, Ivankov viric, Petrova jama, Ivanjevo voce, Bagovjeva Dvorina; — egyéb névadóját: Marijin viric, Divojkin budzak. Prepozícióval történik a helyzetjelölés az alábbi nevekben: Nasip, Podret, íz po Tofarke. A kételemű rác nevek második tagja néhány kivétellel közszó. Jelölhetik: — a térszín vertikális kiterjedését: dol, hat, siget, tetes, — a vizeket; fok, vir, viric, jama, bara, kanál v. kalanj, — a művelési ág és növénytakaró fajtáját: cajera, legelev, bostan, voce, suma, zemlja, njiva, — a közlekedési viszonyokat: put, drum, cuprija, — a település fajtáját: tanja, salas, selo, kuca.