Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Régészet - Horváth Attila: 25 év régészeti kutatásai Bács-Kiskun megyében

REGESZET 13 ez — átcsoportosítások folytán — ismét kutatónként évi 35 ezer forint ásatási bérre és 15 ezer forint egyéb költségre olvadt. Mondanom sem kell, hogy ez az összeg a jövedelemadó és az infláció folytán mennyire devalválódott, s ma még arra sem elég, hogy az elmúlt évek autópályaépítési leletmentései jóvoltából kiegészített, korszerűsített felszerelésünket, kisgépeinket kihasználhassuk. A tárgyalt időszakban a megye régészeti leletanyaga nagyjából megháromszorozódott, s a legutóbbi, bár nem friss statisztikák szerint meghaladta a 100 ezer tárgyat. Ennek háromnegyed részén ma még a bajai és kecskeméti múzeum osztozik, ígéretesen gyarapodnak azonban a kiskunhalasi, kiskunfélegyházi gyűjtemények, mióta régészek dolgoznak területükön. Megjegyzem, ezek az adatok az egyedileg számba vett, nyilvántartott leleteket tartalmazzák csupán, és jó okom van rá, hogy ilyen sokszemközt a még feldolgozásra, számbavételre váró anyagot illetően --ez ugrásszerűen meg is növekedett a lajosmizsei autópálya-szakasz leletmentése folytán — becslésekbe ne bocsátkozzam. Úgy érzem gyűjtemény any agunknak sem mennyiségével, mégkevésbé értékével nem állnak arányban kiállítási lehetőségeink. 1963-ban 5 teremben megnyitott komplex régészeti-történeti és mezőgazdaság-történeti kiállításunk a sorozatos épületgondok miatt egyre zsugorodott, majd lebontani kényszerültünk. Ettől kezdve egy-egy szűkebb szakterület, leletcsoport, vagy korszak anyagát mutattuk be időszaki-, kamara- és vándorkiállításokon. Ilyenek voltak pl. a háziasítás története, vagy megyénk őskori, népvándorlás kori és középkori emlékeit bemutató kiállításaink. Az avar kori fejedelmi leleteket a bel- és külföldi kiállítások mellett egyebek között a Magyar Nemzeti Múzeummal közösen is bemutattuk, akárcsak honfoglalás kori leleteinket gazdag országos anyag keretébe ágyazva. A Kagánok népe с kiállítás viszont az alföldi múzeumok avar kori anyagára épült, s a szakma kutatóinak kecskeméti konferenciája előadássorozatban ismertette a legfrissebb leletek által felvetett problémákat. Az újabb feltárások egyebek között szarmataés középkori leleteit kamara kiállátásokon, a Kerámia művesség emlékeit több korszakot felölelő időszaki kiállításon mutattuk be. Mint talán sokan tudják, a Katona József Múzeum épületén a néprajzi történeti gyűjteménnyel osztozunk, s váltogatva rendezzük a két szakág kiállításait. Sajnálatos, de meg kell állapítanunk, hogy ezek látogatottsága párhuzamos váltakozó kiállítások híjján elég alacsony szinten hullámzó. A jelenlegi Duna— Tisza közi kitekintésű és részben megyei anyagra is épülő kiállításunkkal — úgy vélem hivalkodás nélkül állíthatom — sem tartalmát, s anyagát illetően, sem kivitelét tekintve szégyenkezésre nincs okunk. Pillanatnyilag ezen kívül teljesebb keresztmetszetet adó régészeti kiállítás megyénkben nincs. Múzeumaink szinte véget nem érő rekonstrukciós folyamata keretében a kiskunhalasi és bajai múzeum korszerűsítése után a kiskunfélegyházi épületek felújítása következik, és a munkák befejeztével nyíló kiállításunkban állandó régészeti, helytörténeti egységnek terveznek helyet biztosítani.