Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)

Embertan - Henkey Gyula: A magyar nép etnikai embertani vizsgálata

512 HENKEY: A MAGYAR NEP ETNIKAI EMBERTANI VIZSGALATA eredetű mihályiaknái és zalacsébieknél 116 turanid, pamíri, keleti dinaroid, keleti mediterrán a főbb kimutatható típusok. A szintén nagyrészt kabar gyepüőr eredetű egyházasrádóciaknál 117 a turanid és a pamíri típus után a klasszikus (balkáni) dinári áll a harmadik helyen, ami valószínűleg a szlovénekkel (vendekkel) való keveredés emléke, de a Rákóczi-szabadságharc után a földesúr jobbágy és zsellér telepeseket is hozatott a községbe. A Sur nemzetségbeli besenyőkkel betelepült Pápa környéki Nyaradon 118 turanid, pamíri, dinári, keleti mediterrán a főbb típusok sorrendje. A dinári típusba soroltak fele a balkáni, fele a keleti dinaroid változathoz áll közelebb, de a 18. század első felében ide is hozatott a földesúr kisebb számban környékbeli telepeseket, mert a református vallású őslakosok nem voltak hajlandók katolizálni. A magyar nép származása tekintetében is döntő fontosságúnak látszik, hogy a törökös jellegegyüttesek gyakorisága az oszmán­-törökök által meg nem szállt nyugat-dunántúli vidékek folyamatos magyar népes­ségeinél a legnagyobb, valamint az, hogy Thoma matematikai-statisztikai számítá­sai szerint az általam 1983 végéig vizsgált magyar férfiakhoz az alán-szarmata eredetű oszétek, a török balkárok és a termet kivételével a kazakok állnak közel, a finnugor népek pedig különböznek tőlük 119 . Szemszín tekintetében a magyar férfiak a balkárok és az oszétek, valamint a kazakok között állnak. Vizsgálataim adatai egyre nagyobb mértékben támasztják alá az 1954 utáni, Bartucz és Nemeskéri által képviselt álláspontot, mely az 1954 és 1961 közötti Lipták-nézettel megegyező. Nemeskéri már 1943-ban jól látta, „Nyugat-Szibériá­ban, a nyugati török őshazában történt meg a prototuranidok etnikai elhatároló­dása, majd a nyugati törökség ezen autochton formájának keletre özönlése követ­keztében, a mongoloidokkal való keveredés folytán másodlagosan kapta meg akkori képét és alakult át turanid típussá" 120 . Az alapok a magyarság törökös rétege őstörténetének megismeréséhez az embertan oldaláról tehát már 1943 óta le vannak fektetve. A hazai vizsgálatok folytatásán kívül a közép-ázsiai népek, valamint a baskir és a kazáni tatár kutatókkal való fokozottabb együttműködés vezethet el az embertan szempontjából nagy túlsúlyban lévő törökös magyar réteg őstörténetének közelebbi megismeréséhez és ezáltal az egész magyar nép származá­sának reálisabb tanulmányozásához. 116. A zalacsébieket 1989. III. hóban vizsgáltam 117. Bíró László helytörténész közlése, 1987 118. Kiss Ilona helytörténész levélbeli közlése, 1988 119. THOMA Andor, 1988 120. NEMESKÉRI János, 1943.

Next

/
Oldalképek
Tartalom