Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)
Embertan - Henkey Gyula: A magyar nép etnikai embertani vizsgálata
EMBERTAN 507 mai gyakorisága főleg a Duna—Tisza közi kun eredetű magyaroknál emelkedik 77 a magyar átlaghoz képest. A Kaukázushoz kapcsolódó másik jellegegyüttest, melyet én keleti dináraidnak nevezek, Natishvili és Abdushelishvili kaukázusi változatként írják le 78 . Field elemzéseken, táblázatokon kívül 26 oszét nő és 18 jezida szektához tartozó kurd férfi szakfotóit is közölte. 79 A táblázatok és a szakfotók alapján az alán-szarmata eredetű oszétek, a török nyelvű balkárok, karacsájok, kümükök és a kaukázusi nyelvű csecsének, ingusok állnak közel az általam vizsgált magyarokhoz. Oszét nőknél szerintem turanid, pamiri, keleti dinaroid, keleti mediterrán a főbb típusok előfordulási sorrendje, az előázsiai típus jellegei pedig nem ismerhetők fel. E téren azonban figyelembe kell venni, hogy Magyarországon a keleti mediterrán, az előázsiai és a dinári típus (ide sorolva a keleti dinaroid változatot is) mintegy 75%-ban, a pamiri 60%-ban férfiakon észlelhető, az alpi, a lapponoid és a mongoloid mintegy 75%-ban, a keletbalti 60%-ban nőkön határozható meg. A turanid típus nemenkénti megoszlása attól függ, melyik a másik két fő jellegegyüttes. Átlagban 45%-ban férfiaknál és 55%-ban nőknél észlelhető. A kaukázusi népeket bemutató szakfotók alapján a keleti mediterrán típus több változatát és kevert formáját ismertem fel, míg a turanidnak minősülőkre minden személynél a túlnyomóan europid jellegű formák a jellemzők. ADATOK A MAGYAR NÉP SZÁRMAZÁSÁHOZ A mai magyarok között a vogulokra és az osztjákokra jellemző uráli típus 0,1%ban mutatható ki, míg a középázsiai török népekkel, valamint a szkíta-szarmata eredetű tadzsikokkal és a Közép-Ázsiából a Kaukázus vidékére áttelepült alánszarmaták mai utódaival, az oszétekkel kapcsolatba hozható jellegegyüttesek — ha a keleti mediterrán típus transzkáspi és pontusi változatát, valamint a keleti dinaroidokat is számításba vesszük — az 50%-ot is meghaladja. Bár az uráli típus gyakorisága a honfoglalóknál — ha az ókécskei koponya tekintetében Nemeskéri és Gáspárdy álláspontját 80 fogadjuk el — 11,4% 81 , de ez is elenyésző ahhoz, hogy embertani szempontból az ugor réteget a magyar nép kialakulása szempontjából meghatározónak tekinthessük. Mert a történeti források csak a 9. századtól kezdve említik a magyarokat és a magyar őstörténetet reálisan csak az i. u. 5. századig lehet visszafelé nyomozni, a további kutatások megkezdéséhez a magyar nyelvet kellett „szólásra bírni", bár a nyelvi eredetet nem kell okvetlenül az etnikai eredettel azonosnak tekinteni 82 . A két világháború közötti időszak vitái után 1943-ban 77. HENKEY Gyula KALMÁR Sándor, 1984 78. NATISHVILI, A. N.—ABDUSHELISHVILI, M. G., 1960 79. FIELD, H., 1953 80. NEMESKÉRI János—GÁSPÁRDY Géza, 1954 81. LIPTÁK Pál, 1958 82. LIGETI Lajos, 1943
