Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)
Régészet - Wicker Erika: Koporsók a csólyospáli avar kori temetőben
REGESZET 33 kideszkázást végző személy el sem fért volna ilyen szűk helyen. Ez okból nem fogadhatjuk el azt az álláspontot sem, miszerint a „koporsót" a sírban állították volna össze. 26 A sírfenéken megfigyelhető lyukak és árkok nemcsak az avar sírok sajátosságai. Tíz bronzkori csontvázas sírunk közül háromban ugyancsak megtaláltuk a sírfenéken a sírok sarkaiban levő lyukakat, s az azokat összekötő oldalsávokat 27 (XI. tábla 2-4.), egy másik sírban pedig a valószínűleg koporsóra utaló sötétebb földsávot a csontok körül (XI. tábla 1.). Mivel a bronzkori temetőrész feldolgozását tervezzük, az ezen sírok fenekén megfigyelt jelenségről itt csak röviden szólunk. A három sírfenéklyukas bronzkori sír közös jellemzője, hogy sírgödrük rendkívül nagy volt (h: 280-300 cm, sz: 160-180 cm). 28 Mindhárom sírt szinte teljesen kirabolták. A vázak alatt, a sírfenék sárga földjében, a sírsarkokhoz közel kb. 30-40 cm átmérőjű, sötétbarna betöltésű foltok váltak el. Az egyik sírban a láb felőli foltokat összekötő keretsávot, a másikban a fej felőli sávot, a harmadikban pedig a teljes keretsávot meg tudtuk figyelni. A kibontott lyukak 15-20-30, a sávok 4-10 cm-re nyúltak a sírfenék szintje alá. Tudomásunk szerint hasonló jelenségre bronzkori sírban csak szlovák területen akad példa. 29 A bucanji későhallstadti temető ásatói öt sírban a sírok keskenyebb végeiben l-l árkot, egy sírban pedig 4 lyukat találtak. Az árkok szerintük valamiféle szerves anyaggal lehettek kitöltve (hasonló magyarázat az avarkori változatokra is született 30 ), a 4 lyukat egy föld fölötti sírépítmény tartóoszlopainak nyomaként értelmezték. 31 Pedig meglehet,hogy a magyarázatot ugyanott kell keresni, ahol az avar sírok esetében is. 26. Ismét a szlovák kutatásra kell hivatkoznunk, Id. a 2. jegyzetet. 27. WICKER Erika 1987. 61.: Itt még csak két bronzkori sírfenékre hivatkozhattunk (33. és 66. sírok). Az azóta feltárt 262. sírban, melyet 3 avar sír olyannyira bolygatott, hogy csak néhány kisebb csont maradt benne, a sírfenéken igen határozottan rajzolódtak ki a sírsarkokban levő lyukak és az ezeket összekötő oldalsávok is. A sír közepén a beleásott avar sírok miatt nem tudtunk keresztsávokat megfigyelni. Érdekes viszont, hogy a lyukak és oldalsávok illeszkedése megfelel a hasonló avar jelenségeknek. Az ugyancsak bronzkori 96. sírban a vázcsontok fölött ugyanolyan sötétebb földsávot figyeltünk meg, mint a koporsósávos avarkori sírokban. E sír fenekén — talán a nagy mélység és az igen nedves föld miatt — lyukakra vagy árkokra utaló nyomot nem találtunk. 28. A birituális bronzkori temetőrész a halomsíros kultúra korai időszakából származik. Rövid ismertetések ill. utalások az 1. jegyzetben megadott irodalomban. 29. BAJNA, J. — ROMSAUER, P. 1983. 294—295.: „Wahrscheinlich hängen mit der oberirdischen Kennzeichnung auch die vier Pfostenlöcher zusammen, die in den Ecken des Grabes 29. erfaßt wurden (Taf. XVIL4.). Die Seichtheit der Grabgrube, nur 15 cm vom Niveau des abgeschürften Geländes, schließt die Möglichkeit aus, daß diese Pfosten den Bestandteil einer hölzernen Grabausgestaltung gebildet haben. Außerdem würde die Größe ihrer Durchmesser von etwa 40 cm und Tiefe von 25—30 eher für ihre Funktion als Träger sprechen." Négy más sírban árokszerű lemélyedéseket találtak (9., 23., 24. és 38. sírok, utóbbi hamvasztásos). Az árkok szerintük szerves anyaggal voltak kitöltve: BAJNA, J— ROMSAUER, P. 1983. 296. 30. BÓNA István 1971. 30.; stb. 31. Ld. a 29. fejezetet.
