Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)

Történelem - Fenyvesi László: Kecskemét katolikus egyházának, a ferenceseknek a szerepe a hitélet, az anyanyelvi kultúra, a szellemiség formálásában a török időkben

166 FENYVESI: KECSKEMET KATOLIKUS EGYHAZÁNAK .. . idők második felében is.

41 Ráadásul a mezővárostól úgyszintén nem túl távoli, Bács-Bodrog megyei Kalocsán, Bácson és Baján is működött ez idő tájt ferences klastrom.

42 Ám amennyiben az 1630-as évek elején emlegetett „Páterek" netán a jezsuita rend szerzetesei lehettek, úgy eleve kézenfekvő a magyarázat, hogy miért törekedtek szervezett megtelepítésükre az állandó lelkészhiánnyal küszködő kecskeméti eklézsia tagjai. Másrészt meglehet, hogy Gyöngyösön éppen a jezsuitákkal építettek ki közvetlenebb kapcsolatokat — netán onnét jártak ki hozzájuk időnként az 1630-as évek első felében a páterek —, s emiatt kértek közülük hitoktatót plébániájuk élére 1637-ben a jezsuita rend nagyszombati tartományfőnökétől.

43 Nagyszombat városa, a Felvidék északnyugati részének e rendkívül fontos kereskedelmi és egyházi gócpontja, a magyarországi katolicizmus bázisközpontja, a székhelyükről elüldözött esztergomi érsekek új rezicendiája, mely a hódoltsági tőzsérek, kereskedők, mindenféle „áros emberek" és kézműves iparosok tömeges beköltözésével már egyike lett a legjelentősebb magyar településeknek, jól ismert volt a kecskemétiek előtt is. Győr mellett e Nyitra megyei város funkcionált a hazai marhakereskedelem legfontosabb átmenő-elosztó gócpontjaként, a nyugati felvásárló kereskedők által is nagy számban látogatott harmincadállomásként, marhavásár-bázistelepként, mely a távolsági kereskedelem minden ágában kulcspozíciókhoz jutott, nem kis mértékben a hódoltsági kalmárok aktív közreműködésével, akik közül többen véglegesen át is települtek ide.

44 Márpedig a kecskeméti tőzsérek alapvetően meghatározó szerepet játszottak a hódoltsági parasztság e messze legfontosabb gazdasági-üzleti tevékenységében, s így gyakorta megfordultak Nagyszombaton is, hiszen városuk gazdasági életének tengelye a széles körű marhatartáson és a tőzsérkedésen nyugodott.

45 Másrészt, mint láttuk, már a század elején is ide küldték megbízottjukat a váci püspöknek járó dézsmapénz41. SZABÓ Gy. P. 1921. 131—167.; KARÁCSONYI J. 1924. II. 58—69., 96—99., 160—168.; SZAKÁLY F. 1983. 535—748.; Uo. 1984. 147—178.; REIZNER J, 1899. I. 120.; MÉSZÁROS (FENYVESI!) L. 1979. 58—286. 42. UNYI B. 1947. 129. 43. A levelet 1637. IX. 14-én írta Nagyszombaton Forró György a Kecskemétieknek. (BLÁHO V. 1775.10.; HORNYIK J. 1861. II. 125—126., 226.; CHOBOT F. 1915.

1. 292.; FÖLDVÁRY L. 1898. I. 156.; SZABÓ Gy. P. 1921. 285.; FRAKNÓI V. 1872. III. 238.) 44. KARÁCSONYI J. 1923.

1. 207—211.; REIZNER J. 1899.

1.120.; SZABÓ Gy. P. 1921. 285., 305—306.; HORNYIK J. 1861. II. 125., 226.; BÁLINT S. 1975. 92—107.; SZAKÁLY F. 1983. 557—735. 45. Szekszárd. Tolna Megyei Levéltár. Kammerer Ernő hagyatéka. Fasc. I. Nagyszombat város levéltára (XVI—XVII. század); MÉSZÁROS (FENYVESI!) L. 1979. 140—149. — Nagyon tanulságos egy nagyszombati bizonyságlevél, melyet 1600. július 17-én állított ki a városban hét, ide menekült, jómódú kecskeméti polgár: Ötvös Antal, Pesti János, Kövér Mátyás, Török János, Széles Péter, Bizon Pál, János diák. (Kosice. Archiv mesta Kosice. Kassa város titkos levéltára. S.: Szegedi. No. 7.; SZAKÁLY F. 1983. I. 558—559. és 40. jegyz.)