Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)

Régészet - Pálóczi Horváth András: A Balota pusztai középkori sírlelet

REGESZET 97 csiszolt kvarckristály átm. = 3,1 x 1,8 cm, mag. = 1,35 cm.

6 A farkasfogas ezüst foglalat szegélyén körbefutó ezüst filigrándísz. A fület külön forrasztották rá. A foglalat h. = 3,3 cm, a füllel együtt 3,9 cm, súlya 2 g. A függesztőkarika átm. = 1,1 cm. A foglalat sérült, csaknem a fele hiányzik. 4. Tű, ezüstből, függesztőkarikával; ltsz. 1893.54.6. (I. t. 2.; I. t. 4.). Teljes h. = 9,8 cm (a karikával együtt), a tű h = 9,2 cm. Négyszögletes keresztmetszetű, 0,27—0,3 cm vastagságú ezüst drótból készült, teste csavart, alsó vége 3,2 cm hosszúságban nem csavart, fokozatosan vékonyodik és hegyben végződik. Felső vége kampóba hajlítva illeszkedik a zárt függesztőkarikába, melynek átm. = 1 cm. Súlya 5 g. 5. Csat, ezüstből; ltsz. 1893.54.7. (VII. t. 3.). A csatkarika kerek, lapos, előlapja kissé domborodik. Lapos öntéssel készült. Átm. = 2,2 cm; sz. = 0,25 cm; v. = 0,05 cm. A csat lapos, egyenletesen hegyesedő tüskéjét a karika elvékonyított részére erősítették rá, s ahol a tüske hegye ráfekszik a karikára, a használat révén enyhe bemélyedés keletkezett. A karika előlapján a négyes osztás szerint elhelyezett, poncolóval beütött díszítés van: három oldalon hatágú csillagminta (enyhén ívelt végű poncolóval három-három beütés), a tüske rögzítésénél kétoldalt pedig kereszt alakú, kissé szabálytalanra sikerült minta (két-két beütésből); a beütéseknél a csatkarika kissé kiszélesedik és ellaposodik. Súlya 1 g. 6. Serleg (?) talpa és szára, aranyozott ezüst, filigránnal és eredetileg ékkövekkel díszítve; ltsz. 1893.54.8—9. (2—4. kép). Kerek talpból kiemelkedő vékony, magas szár, alsó negyedénél áttört kosár, felső harmadánál törésnyom, összeforrasztva. (E törés miatt szerepelt eredetileg két leltári számon a tárgy, jelenleg az 1893.54.8. nyilvántartási szám érvényes.) Mag. = 21,9 cm; talp átm. = 6,15 cm. A dombomra kalapált kerek talpat ráforrasztott kettős sodrony szegélyezi. A talp felületét sugarasan elhelyezkedő filigrándíszek osztják hat cikkelyre; minden mezőben egy-egy fogazott szélű, téglalap alakú rekesz (h. = 0,9 cm, sz. = 0,75 cm), az ékkövek kiestek belőlük. A filigrán osztódíszek két-két, egymással párhuzamos kettős sodronyból állnak, rajtuk kétféle dísz váltakozik: keresztbe fektetett 3-3 rövidebb sodrony, illetve a két párhuzamos sodrony közé helyezett 3-3 granulált gömböcske. A talp közepén ráforrasztott fogazott szegély (átm. = 2,17 cm) tartja a szárat, amely sima, üres cső, alja tölcsérszerűen kiképzett. A szár vastagsága alsó harmadánál 0,73 cm, felül 0,6 cm. A száron kb. 3,5 cm magasságban gömb alakú, áttört, filigrándíszes kosár, átm. = 2,03 cm; mag. = 2,06 cm. Középen vízszintesen körbefutó huzallal szimmetrikus alsó és felső részre osztva, mindkét részben 6-6 virágszirom sodronyból kialakítva; a szirmok belsejében kétfelé ágazó spiráldrót 2-2 granulált gömböcskével. A szár felső végénél törésnyom: a tárgynak éppen az a része hiányzik, amely rendeltetését meghatározná. HAMPEL József ereklye6. HAMPEL József meghatározása szerint „csiszolt kristály vagy fehér üveg" (Hampel J. 1893. 368.). A tárgyat a Természettudományi Múzeum Ásványtárában Örkényi Róbertné vizsgálta meg, az ő meghatározása szerint nem hegyikristályról van szó. Szíves segítségét ezúton is köszönöm.