Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)

Történelem - Fenyvesi László: Kecskemét katolikus egyházának, a ferenceseknek a szerepe a hitélet, az anyanyelvi kultúra, a szellemiség formálásában a török időkben

TÖRTÉNELEM 163 a királyi területen székelő váci püspöknek, akik jobbára az esztergomi, a nyitrai, a pozsonyi és a szepesi prépostok közül kerültek ki.

26 Egyházi tizedeiket, melyeknek behajtása nem kis gondot jelentett a török által megszállt területről, többnyire dézsmaárendátoroknak, az egri várnak adták bérbe évente. A század derekán előbb 338, utóbb 352 forintot tett ki a kecskeméti körzet (districtus, dézsmakerület) tizede, majd 1583-ban az itteni kilenc helység már 644 forint 82 dénárral adózott a váci helység már 644 forint 82 dénárral adózott a váci püspöknek. Jellemző a fejlett mezőváros anyagi potenciáljára, hogy az összeg háromnegyedét (77%-át), 500 forintot egyedül a kecskemétiek fizették!

27 1587-ben még mindig félezer forintot tett ki a dézsmaárenda summája.

28 A század utolsó évtizedében, a kíméletlen török adóprés következtében viszont már a hanyatlás jelei mutatkoztak. Ekkortájt Thámy János esztergomi kanonok volt Kecskemét plébánosa,

29 akinek hívei pünkösd napján évi 400 forinton váltották meg dézsmájukat 1591-ben a váci püspöktől. Ez azonban még mindig igen jelentős katolikus egyházközségre vall, hiszen ugyanekkor Nagykőrös és Cegléd külön-külön 200-200, vagyis együttesen tudott csak 400 forint tizedárendát fizetni.

30 Az 1593-ban kitört 15 éves háború folyamán Kecskemét is jórészt elpusztult, így 1599-ben már csak 133 forintnyi dézsmát vihetett Szabó Pál és Tóth Lukács a királyi Magyarországra, a váci püspök kezéhez.

31 Ez évben ugyan szó esik a plébánosról, de nevét csak 1600 decemberéből ismerjük: ekkor Gergely volt a katolikus eklézsia lelkipásztora, a „Scola Mestör"-ét pedig Jánosnak hívták.

32 Mivel a későbbi feljegyzések szerint a katolikus lelkész és a tanító ugyanannyi illetményt kapott, miként a református prédikátor és iskolarektora, az utóbbiak járandóságából következtetni tudunk az előbbiekére is. Ugyanis 1600-ban a Debrecenből felfogadott György deák, kálvinista iskolamester 32 forintot és különféle természetbeni juttatásokat kapott 1 évre a várostól, Búzás Mihály prédikátornak pedig 70 forint volt az illetménye. Feltehetően ennyit kaphattak a katolikus lelkészek és rektoraik is.

33 26. HORNYIK J. 1861. II. 122—123.; KANDRA K. 1886. III. 520.; SZARKA Gy. 1940. 81. 27. MOL. E 210. MKA. Miscellanea (1526—1878). Decimalia, 28. cs. 36. t. Váci püspökség (1658—1673), 38. t. Vegyes (1546—1697); E 156. U et С. 62—33. Urbárium Episcopatus Vaciensis, 1591. XI. 5.; Pest Megyei Levéltár (PML). Váci Püspökség Gazdasági Levéltára. Decimalia, 1583.; SZAKÁLY F. 1981. 126—127.; HORNYIK J. 1861. II. 51., 113—116.; CHOBOT F. 1915. I. 291.; MÉSZÁROS (FENYVESI!) L. 1979. 163., 169. — Az 1568-as és az 1578-as adatok: MOL. U et С. 62—33. fol. 19., 38., 86.; Budapest. Egyetemi Könyvtár Kézirattára. Hevenessi-coll. XIII. t. 250. 28. MOL. Szepesi Kamara Lt. Benigna mandata. 1587. I. 31. Nr. 21. 29. KEMP M. 1856. 147.; KOLLÁNYI F. 1900. 192.; CHOBOT F. 1915. I. 291—292., 296.; SZARKA Gy. 1940. 81. p. 133. jegyz.; Uö. 1947. 87. p. és 11. jegyz. 30. MOL. E 156. U et С 62—33. 1591. XL 5. 31. HORNYIK J. 1861. IL 51., 115. 32. Uo. 95—97.; CHOBOT F. 1915. I. 291—292., 296., 753.; KOLLÁNYI F. 1900. 192.; SZARKA Gy. 1947. 87. 33. HORNYIK J. 1861. IL 113—116.; MÉSZÁROS (FENYVESI!) L. 1979. 163., 169.