Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)

Művészettörténet - Sümegi György: Muraközy János (1828–1892)

MŰVÉSZETTÖRTÉNET 565 taiból további részleteket, más síkokat nem használ föl Jókai. Még pár évvel későbbről és csak egy pár soros levélből tudjuk, hogy az ismert író volt diáktársához fordult. A Kecskeméti Lapok 1894. évfolyamának 1. száma közölte azt a Jókai-levelet, amiben ő Muraközy János felesége halála alkalmából kondoleál: Kedves barátom! Fogadd legőszintébb részvétem nyilvánítását a Téged és kedves családodat ért pótolhatatlan veszteség fölött. Isten adjon neked vigasztalást szép gyermekeidben s árasszon minden áldást arra a házra, melyhez ifjú korom legkedvesebb emlékei vannak csatolva Igaz barátod Jókai Mór Budapesten, 1892. márc. 26. A pályatárs festők közül Muraközyről egyedül Lotz Károly sommás véleménye maradt fönn, amit állítólag 1892. szeptember 4-én mondott Kecskeméten, Muraközy János temetésén a református temetőben: „Elhagytál bennünket te, ki közöttünk a legkülönb valál."

43 Lotz megjegyzése valószínűleg elsősorban az embernek, az irigylésre méltóan bátor hazafinak szólt s nem a derékba tört művészi pályájú festőnek, aki életében egyetlen képpel, egy Arckép olajfestménnyel szerepelt a nyilvánosság előtt a Pesti Műegylet 1855. dec.—januári kiállításán.

44 Lotz kegyelet diktálta túlzása nem vonatkozhat Muraközyre, a festőre, mert hiszen művészi alkotásai között alig találhatni olyat, mely a kor átlagművei s színvonala fölé emelkedne, s ezt Lotz pontosan tudhatta. Muraközy fönnmaradt müveivel kapcsolatban alapvetően tisztázandó kérdés lenne, hogy szétválasszuk Lyka szóhasználatával „műkedvelő-korának, kezdőkorának és fejlettebb korának" munkáit.

45 Mivel Muraközy 1-2 kivételtől eltekintve nem szignálta műveit és még a hozzávetőleges időrend megállapításához is kevés adat áll rendelkezésünkre; stíluskritikai alapon és főleg a festésmód jellegét, a motívumbeállítás módját figyelve próbálkozunk megállapítani egyfajta, általunk lehetségesnek tartott időbeli sorrendiséget. Hogy Muraközy miért nem jelezte műveit, másutt már szóltunk róla. Itt csak annyit, hogy szerénysége, tartózkodó egyénisége is gátolta ebben. Talán a képeit sem nyilvánosságra szánta. Bujdosó vándorfestőként pedig természetes, hogy még a nevét sem akarta maga után hagyni. 43. LYKA Károly: Adatok a művészettörténelemhez—Muraközy János. Magyar Művészet, 1948. 250. — A Lotznak tulajdonított szavakat Lyka a Muraközyről szóló ismertetése elejére tűzi, mottóként. 44. LYKA 43. jegyzetben i. m. és az MTA Művtörti KCs cédulaanyaga 45. LYKA 43. jegyzetben