Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)

Régészet - Pálóczi Horváth András: A Balota pusztai középkori sírlelet

REGESZET 123 A középkori magyar viseletének valószínűleg a XII. század után is tartozéka maradt a nyakperec, bár úgy látszik, hogy a népi viseletből eltűnt, s csak az előkelők ékszerei között maradt meg, nemesfémből készítve.

79 Más ékszerekkel együtt a keresztény temetkezésekből eltűnt, ezért nehéz nyomon követni viseleti szerepét az Árpád-korban. Sírleletként az ugyancsak a XIII. század közepére keltezhető bánkúti kun sírban fordul elő tehát, pogány rítusú temetkezésben. A filigrános ezüstfoglalatban levő ovális, csiszolt kristályfüggőt minden bizonnyal nyakba akasztva viselték. A magyarországi leletek között másutt is előfordulnak ebben a korban csiszolt kristályok, amelyeket szintén nyakdíszként hordtak. A tatárjárás idején rejtették el a péceli leletet, amelyben foglalat nélküli, ovális, csiszolt hegyikristály volt (h = 2 cm; sz = 1,3 cm).

80 Tojásdad alakúra csiszolt, szintén foglalat nélküli hegyikristály volt a Tiszaörvény-Templomdomb középkori falu feltárása során talált kincsleletben (h = 1,8 cm; sz = 1,4 cm).

81 Ugyancsak a tatárjárás idején elrejtett kincsek közé tartozik a nyáregyháza-pusztapótharaszti kincslelet, amelyben 2 db, tojásdad alakú, élbe csiszolt hegyikristály volt, foglalat nélkül (h = 3,2 cm; sz = 2,6 cm, ill. h = 2,8 cm; sz = 2,5 cm)

82 A felsorolt kincsleletek feldolgozója, PARÁDI Nándor éppen a Balota pusztai kristályfüggőt hozza fel annak igazolására, hogy ezeket a rokon tárgyakat nyakláncra függesztették fel.

83 A péceli kristály áll hozzá legközelebb formailag, de kisebb. A Magyar Nemzeti Múzeum őriz egy Brassóból származó ezüstláncot, amelyre hegyikristálylyal díszített medaliont függesztettek. A kristály hólyagos díszítéssel körülvett, filigrándíszes foglalatban van.

84 Ezt a leletet LOVAG Zsuzsa a balkáni—bizánci ötvösség köréhez kapcsolja.

85 A bulgáriai XI—

XII. századi sírleletek között találunk érdekes, összetett nyakláncokat, amelyre gyöngyök közé csepp alakú köveket is függesztettek, kerek vagy trapezoid foglalatban.

86 A Dnyeszter és a Bug között fekvő Gorodiscse falunál előkerült, a XIII. század első felében — valószínűleg szintén a tatárjáráskor — elrejtett kincsben a Balota pusztaihoz nagyon hasonló kristályfüggő volt, filigrános foglalatban; egy filigrándrótból huroksort alakítottak ki, amely így csipkés hatást kelt.

87 A Donyec vidéki donbaszi kun sírleletben 79. SZABÓ K. 1938. 31.; SZŐKE B. 1962. 93.; LOVAG Zs. 1974. 386. A torques magyarországi továbbéléséről alkotott véleményt a fenti szerzők NAGY Gézától vették át, aki a XV. századi schlägli szójegyzék torques = rez és a besztercei szójegyzék torques = rezes adatát idézi (NAGY G.—NEMES M. 1900. 86.). Nem biztos azonban, hogy ez a szó nyakperecre vonatkozik, más, nyakban viselt ékszert — nyakláncot, nyakéket — is jelölhet (ZSÁMBÉKY M. 1983. 122.). 80. PARADI N. 1975. 138., 12. ábra 4. 81. Uo. 142., 14. ábra 7.; HORVÁTH B. 1970. 132., 5. kép. 2. 82. PARÁDI N. 1975. 126., 2. ábra 10—11, 3. ábra 1—2. 83. Uo. 152—153. 84. Uo. 153.; LOVAG Zs. 1974. 390. 85. Uo. 390., 401. 86. GATEV, P. 1977. 36., 4. kép. 87. JAKUBOVSZKIJ, V. I. 1975. 91., 5. kép 3.