Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)
Néprajz - Solymos Ede: Magyarországi halászcéhek és artikulusaik
NÉPRAJZ 361 elkallódott, és csak irodalmi közlésekből tudunk róla egy keveset. Tekintettel arra, hogy ezek nehezen hozzáférhetők, részletesen közöljük. 35 „A halászmesterek első jegyzőkönyvében a szlovének és a németek kereszt és családi nevük mellett feljegyezték azt is, honnét jöttek. A magyar tagok nevei mellett ezek hiányoznak. Valószínűleg a jegyzőkönyvvezető nem tudott magyarul. Az elsők között van Fránya Radovics Eszékről, ő már 1773-ban 25 éve mester volt. A másik szláv alapító Anton Josity, az ő szülőhelye úgy van bejegyezve mint Pandura (Magyarország). Hol van Pandura? Nem tudtam megállapítani 36 . A magyarok között itt vannak: Szabó, Karácsonyi, Párkányi, Udvary, Pellesy. A többi alapító tag német, akik a céhbeli iparukat a Rajnánál, a Dunánál és Németországban tanulták ki. Ezek közül a halász kolonisták közül Anton Rusch és Jasa Schieber Jehtingenből valók (Breisgau), Andrija Krämer Kappelából (Breisgau), Jovan Wolf Wiesentalból (Sper a Rajnán), Ádám Wiest Donaueschingenből (Wüttemberg), Jovan Raisendorf Passauból, Franja Rubin Leutschachból (Steierország), Tolnából költöztek ide Mihalo Frason, Joszif és Dániel Frutzel. A halászinasok közül, akik az első jegyzőkönyvben vannak feljegyezve Darmstadtból (Wüttemberg) Vilim Folgmann Adelschausenből (Freiburg) lettek fogadva, egy Wolfhausenből (Svájc), mások Joszif Kirchhofer, Jakob Satz Schusterstadtból (Speier) jöttek, Xaver Münster Goldscheuerből (Baden), Jovan Horn Mannheimből. Budán születtek Josif Trilsam és Josif Frason. Eszékről Jovan Kirschofer való. Franja Schiller Kolutból, Lovro Wiest és Borkot Bajáról." Ezt az ismertetést vette át LOTZ Friedrich, aki még a telepes lista adataival is kiegészítette: „Az alapítók névsorából kitűnik a szláv Franz Radovic, aki Eszékről jött Apatinba, és 1748-ban már itt lakott, ő lehetett a legöregebb halász, mert már 1773-ban — a céh alapító évében — már 25 éve céhmester halász volt. Volt még egy szláv alapító tag, Anton Josic, aki Magyarországról „Panduráról" származik. Minden más alapító tag német volt,... Anton Rusch és Jakob Schieber együtt jöttek Jechtingenből (Freiburg— Breisgau körzet, Baden Wüttenbergből) Apatinba. „Antonius" Ruschnak van feltüntetve a települők listáján, amit Paul Krusper a bácskai kincstári birtok adminisztrátora írt 1767/68-ban hogy 1760-ban vándorolt a birodalomból ide és foglalkozása halász. Utána a listán „Jacobus Schiber" áll, aki szintén halászként feltüntetett és ugyanakkor telepedett le Apatinban. Andreas Krämer Kappelból származik (Breisgau, Freiburg körzet, Bad. Wüttemberg), ő nem szerepelt a telepes listán. Johann Wolf Wiesenthal am Rheinből jött (az egykori Speier püspökség), és Wolf sincs a telepes listán. Adam Wiest Donaueschingenből Bad. Wütt. jött, szintén nincs a listán. Johann Reisendorf a bajor 35 Jurg J. 1939. Az apatini halászcéh története szerb-horvát nyelven, kézirat a zombori levéltárban. Felolvasva az édesvizi halászok országos kongresszusán 1939. jún. 29. 36 Valószínűleg az azóta elpusztult Pandúr község, mely kb a bajai hajóállómás környékén feküdt.
