Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)

Néprajz - Solymos Ede: Magyarországi halászcéhek és artikulusaik

NÉPRAJZ 345 Vizeit az Uraik hírek nélkül meghalásznák", négy forintot fizetnek, „hogy az Czéhnek valami kára és gyalázattya ne következzék, és az Szabados halászatulis ne tilalmaztassanak". 10. Aki előbb ér a tanyára, az vethet előbb tanyát, aztán sorban, ahogy érkeznek „az leüllő Tanyán". 11. „Az Tanyákon halászó Halászok közül az kik rendel Szoktak Tanyát vetni ki ki úgy vigyázzon az halászásra, kéváltképen akkor, a mikor az öregh halaknak fogásának ideje Szolgál, hogy mihelt az ki előtte Tanyát vetett, letévén az őrfáját mingyárast utána Tanyát vessen, hogy késedelmes volta miatt kár ne következzék ..." 12. „Az koczások közül otkin egyik a másik horgára vetné a horgát, a vagy Télen ithon renden kívül anak büntetése ötven pénz hanem ki ki otkin a másik levetett horgának vagy fölső vagy alsó végében, ithon pediglen Telén az Szokot rend Szerént vethesse le horgát." 13. Olyan hetes legényt, aki hét közben elhagyná gazdáját, azon a héten senki sem fogadhatja fel. 14. Kötelesek részt venni a céhtagok temetésén. 15. „Az Dunán az mint a Privilégiumok az Halászoknak tartya, mindenütt Szabadon halászhatnak, de úgy mindazonáltal, az Földes Uraknak az kik Földén halásznak hírt agyának, akik az Czéhez hittel kötelessek, ha pediglen az Halászok közül valamellyik, valamely Földes Urnák az Tanyáján a vagy Földén Vizát, Tokot avagy Sőreget (:Mellyek másképen köteleshalaknak hivattatnak:) fogand tehát abbul járandó Negyedet az Földes Úrnak, az kiknek az Tanyáján fogatik igazán ki Szolgáltassák, az ki pediglen ki nem Szolgáltatná, és rajta tapasztaltatnék, az ollyatén az Czéhtül el rekesztessék." 16. Akik a céhen kívül vannak, és a céhbe nem akarják magukat adni, ha halat hoznának a piacra, halaikat a céh elvehesse, felét a céh hasznára, felét a bírónak adják. 17. „Minthogy pediglen ennek előtte ollyaténok tétettek bé a Czéhbe, a kik hálót Csináltattak ugyan másokkal, de maguk mind az halászi Mesterséghez nem értettenek, és nem tudtak, s mind pediglen Czéh gyűlésnek idein közinkben nem Jővén, az Czével semmit nem gondoltanak, azért ennek utána az ollyatén, az ki az Halászi Állapothoz nem tud és nem ért az Czéhben Semmi képpen be ne vétessék ..." 18. Az artikulusokat az utódok is tartsák meg.

14 Az artikulusokhoz néhány megjegyzés kívánkozik. A céhnek katolikus és református tagjai is lehettek (1); a céhmester választás napja az újév, védszentről nem esik szó (2). A céhmester és a tagok esküt tesznek a szabályok betartására, de a befogadásnak nincsenek előfeltételei, mint inasidő, vándorlás stb. csak annyi, hogy értse és űzze a mesterséget (3,4,17). Megkülönböztetik a hálós és a kocás halászokat, ez utóbbiak horoggal is dolgoznak (4,12). A kocások csak fele díjat, és fele büntetéseket fizetnek, nyilván a keresetük is kevesebb volt, mint a hálósoknak. A 7.