Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)
Néprajz - Juhász Antal: Felső-Pusztaszer benépesedése
304 JUHASZ A.: FELSÓ-PUSZTASZER BENEPESEDESE .. . 1895-ben a következőknek volt Felső-Pusztaszeren 100 kat. holdon felüli haszonbérlete: 2 * Név főfoglalkozás terület kat. hold ebből főfoglalkozás terület kat. hold szántó rét legelő 1. Almási Ferencné haszonbérlő 100 91 3 6 Baka Zsigmond fűszerkereskedő 306 236 25 44 Веке István földbirtokos 125 120 5 — Bite Gergelyné földmíves 114 86 10 17 5. Bóbis Gergely földmíves 120 118 2 — Bodag Mihály földműves 138 130 8 — Csertő Gábor földműves 100 94 5 1 Festő Hegedűs Mihály földműves 100 71 — 21 Festő Hegedűs János földműves 115 95 20 — 10. Gömöri Gábor haszonbérlő 100 77 15 8 Kecskés Lajos földmíves 150 128 20 1 12. if]. Pleskó Lőrinc és társa földmíves 155 121 25 9 elárverezett 92 hold 13 birtokos tulajdonába került 2—8 holdas részletekben, ám egyedül ifj. Hatvani Mihály felső-pusztaszeri haszonbérlő 23 és fél holdat vásárolt. 5 szőlőföldet pusztaszeri, 7-et kisteleki, 1-et kömpöci lakos vásárolt meg. Holdanként átlag 835 K. vételárat fizettek. November 18-án 105 hold homokföldön 19 birtokos osztozott. 4—5 holdas parcellákat árvereztek, de ifj. Hatvani Mihály 12 holdat, a pusztaszeri Kálmán József és a kisteleki Gyugel Károly 10—10 holdat vásárolt. 11 kisteleki, 5 pusztaszeri, 2 mindszenti, 1 sövényházi részbirtokosa lett az eladott földeknek. 24 A szőlőtelepítés alkalmas homokos járásföldek pacellázása 1905-ben folytatódott, de erre itt nem térhetünk vissza. Továbbra is sok kisteleki lakos vásárolt szőlőföldet. Felső-Pusztaszer határában ezután kezdődött a szőlőtelepítés felfutása. 25 A felső-pusztaszeri földek eladását a városi közgyűlés 1900-ban rendelte el, s egyben utasította a tanácsot, hogy „a községesítés munkálatait indítsa meg". 26 23 BmL, A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája. Második kötet. Gazdacímtár, Bp. 1897.180—181. A 100 holdon felüli birtokosokat és bérlőket a címtár a kistelekiekkel együtt sorolja fel, miután Felső-Pusztaszer 1881-től közigazgatásilag Kistelekhez tartozott. 24 BmL, Kecskemét v. polgármesteri ir. 476. d. Árverési jegyzőkönyvek. Az árverésen bánatpénzt kellett letétbe helyezni, amit a vevő 8 napon belül tartozott kiegészíteni a vételár egytized részéig. Ugyaneddig kellett befizetni a városi pénztárba a vételár 9/10-e 6%-os kamatának fél évi részletét. A vételár 9/10. részét 20 részletben, évente törlesztették. 25 A századfordulón történt Szeged környékén Mérges puszta (ma Pusztamérges), Ötömös puszta kiosztása, ahol a futóhomok megkötése részben a szőlőtelepítésekkel kezdődött. Vö.: Für L. 1980. 243. 26 BmL, Kecskemét v. kgy. jkv. 1903. 643—644. L.: 259/1900 kgy. sz. határozat.
