Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)

Néprajz - Szelestey László: Király Zsiga és a dunántúli pásztorművészet

426 SZELESTEY L.: KIRÁLY ZSIGA . .. közel a magára sokat adó, az öltözetét, a tárgyait, eszközeit gondosan megválogató betyárvezérhez. Az 1830-as évek nyugat-dunántúli, figurális ábrázolású pásztorfaragásait nézve, a fennmaradt tárgyak ismeretében egyetlen faragó jöhet számításba Milfajt Ferkó tükrösének készítőjeként. Munkái már az 1830-as évek elején kiforrott stílusú, érett darabok, valamennyin figurális ábrázolásokkal. Csakhogy ezek a tárgyak egy, de már az 1840-es évek elejéről való tükröst laszámítva, borotvatokok, s mint ilyenek, inkább csak egy-egy alak megfogalmazására adnak lehetőséget. (4—9. képek) Több figurás jelenetei, ábrázolásai a harmincas évekből nem ismertek. Kizárásos alapon — készítőként — már csak egyetlen faragó jöhet számításba. Neve sajnos, nem ismert, munkái, határozott, jól elkülöníthető, „kiírt" stílusú emlékanyagot képviselnek. A ránk maradt darabok kivétel nélkül mángorlók. Az adatolt tárgyak főként a Balaton-felvidék nyugati részéről kerültek elő, tehát arról a területről, ahol Sobri, Milfajt és társai sűrűn megfordultak. Alakos ábrázolású faragásai ugyan nem ismertek, de a Darnay-féle pásztorfaragások között, a 312. leltári számon található egy olyan bejegyzés, ami alapján feltételezhető, hogy e név szerint nem ismert faragó már a harmincas évek elején, sőt netán már korábban megpróbálkozott az alakos kompozíciók kialakításával. Az említett tárgyleírás ugyanis szó szerint így szól: „Két gyalogos és egy lovas betyárt ábrázoló, két fejű sasos spanyolviasz-zománcos mángorlólapicka 1832, Rigács".

11 Nos, e faragások legtöbbjén — szinte emblémaszerűen — éppen ez a kétfejű sas jelenik meg (3. kép). Csak sajnálni lehet, hogy ez a bizonyára nem mindennapi darab, más unikális tárgyakhoz hasonlóan, szintén nem került be a Malonyay-kötetbe. A kérdéses tükrös feltételezhető készítőivel, munkáikkal nem véletlenül foglalkoztunk. Az utóbbi két faragó hatása Király Zsiga tárgyain is érezhető. Már csak az az igényesség is, ami minden darabjuknak sajátja, példát és mércét adhatott a faragni kezdő juhászlegénynek. Az 1811. április 12-én Dénesfán (Győr-Sopron megyében)

12 született Németh János pedig már nemcsak ismerőse, barátja volt Király Zsigának, hanem fogságuk idején „alkotótársa" is. Éppen ezért személyével, tevékenységével kissé közelebbről is ismerkedjünk meg. Ehhez — szerencsénkre — az anyakönyvi adatok mellett írott források is rendelkezésre állnak. Tudjuk például, hogy többször is ült börtönben. Először 1831. február 1-én ítélték el, mert társával, Takács, másképpen Duts Jancsival Hőgyészi Pál úr bojtárját, Róka Miskát a szilsárkányi korcsmában „együtt borozván, táncolván", minden ok nélkül kegyetlenül megverték. Egy fertály esztendei vasban, maga költségén kiáltandó tömlöcre, közmunkára és az ítélet kihirdetésekor 30, valamint a kiszabadu11 BmDl-ek. 12 Ciráki római katolikus születési Akv-ek. Török (Németh) János meghalt: Tatárföldi major (Gyófó), 1886. július 31. (Ciráki római katolikus halálozási Akv-ek.).