Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)

Történelem - Szita László: A nemzetiségi iskolaügy alakulása a második világháború idején a visszacsatolt Bács-Bodrog vármegyei területeken, 1941–1944

TÖRTÉNELEM 269 ségében. Ezt Balázs látogatása idején többször tapasztalta. Két esztendő alatt semmilyen intézkedést nem tettek sem a község általános viszonyainak, sem az iskolaügy rendezése érdekében. 1943 végén a magyar tagozat önmagától megszűnt. A sokac szülők határozottan „ellenséges módon említik, hogy az iskolahatóság semmit nem tett az itteni iskola javítására, rendbehozatalára". Balázs utolsó, 1943 novemberi jelentésének végén kénytelen megállapítani, hogy a „ . .. tehetetlen tanügyi hatóságok nem háríthatnak mindent a rendkívüli háborús viszonyokra, amelyek kétségtelenül nagy mértékben befolyásolják az építkezés és javítás elmaradását, de a tanügyi igazgató és az újvidéki II. számú, valamint a zombori I. sz. főtanügyigazgatósági kirendeltség is úgy tesz, mintha nem ismerné az itteni súlyos viszonyokat. 1941-től a legelemibb támogatást sem adta meg a beregi iskolagondnokságnak ...".

17 A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása Nemzetiség 1941 1942 1943 magyar német sokac 8 32 209 8 40 220 30 231 Összesen: 249 268 261 Magyarul beszél a nem magyar anyanyelvűek közül: | 15 (6,22%) | 15 (5,70%) | 3 (1,14%) 6. Boldogasszonyfalva A zsabjai járásban fekvő nagyközségben állami iskola működött osztatlan magyar, német és részben osztott szerb tagozattal. Hét tanterem állt rendelkezésre, amelyekben váltakozó rendszerben tanítottak. A két póttanterem alkalmatlan volt tanításra. A szerb tagozat volt a legnívósabban megszervezve: l/a, I/b, II, III, IV, V. osztályok átlag ötven tanulóval és a VI—

VII. o-ba járt csak 64 tanuló. Az osztatlan német tagozatba 52 tanuló járt (I—

VII. o), az osztatlan magyar tagozatba (I—

VII. o) 83 tanuló járt, közülük 54 rutén anyanyelvű volt. Az iskola tagozatok szerinti ilyen megosztása mutatja a katonai kormányzat, majd azt követő polgári tanügyi hatóságok rövidlátását. Balázs Ferenc 1942-ben két alkalommal végzett felügyeletet az iskolában. Megállapította, hogy a szerb és német tagozatban anyanyelven folyik az oktatás, jó eredménnyel. A tanítók kiválóan beszélték az anyanyelvet és jó módszerrel tanítottak. Az újvidéki tanügyi szervek látogatása nagyon ritka és ennek következtében 17 Bm. L. B. F. ir. Különjelentés a Délvidék óvodái és iskoláinak helyzetéről: 134/1942. sz. jelentés és ugyanezen számon készített statisztikai kimutatás.