Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)

Történelem - Szita László: A nemzetiségi iskolaügy alakulása a második világháború idején a visszacsatolt Bács-Bodrog vármegyei területeken, 1941–1944

260 SZITA L.: A NEMZETISÉGI ISKOLAÜGY ALAKULÁSA .. . helyzetben a nemzetiségi iskolák közül, most itt is a magyar nyelv került bevezetésre kötelező tantárgyként az eddigi szerb helyett. Az eredmény hasonlóképpen alig mutatkozott, annál nagyobb volt az ellenállás a magyar nyelv tanításával szemben. ^Valamennyi német tannyelvű bácskai iskolában a Volksbund elkeseredett kísérleteket tett, hogy a magyar nyelv tanítását lehetetlenné tegye és a német nemzetiszocialista szellemű oktatást fenntartsa. E szellem a jugoszláv királyi kormányzat idején olyan fokig erősödött, amelyhez hasonló a magyar kormányzat alatt tevékenykedő Volksbund-alapítású iskolákban volt csak ismeretes. A terrorja, a tanerők megfélemlítésén keresztül, a szülők fenyegetésével együtt nem volt eredménytelen. Jelentős számú tanerő (horvát, magyarérzelmű német) elhagyta 1942 elejére az iskolákat. A fokozódó katonai behívások így válságos helyzetet teremtettek az egytanerős, osztatlan iskolákban. Több helyen évekig szünetelt a tanítás, a gyermekek „ . .. elvadultan az utcán élték azt a kiszolgáltatott sorsot, ami osztályrészül jutott nekik, a felszabadulás számukra, a Volksbund terrorja és a tanügyi helyi hatóságok nemtörődömsége miatt, elnézést kérve Kegyelmességedtől, de ügyünk miatt érzett fájdalomtól vezetve kénytelenítek megírni őszintén: a reménytelenségbe zuhanást hozta ..." — írja Balázs Ferenc 1942-ben a miniszterelnöknek készített felterjesztésében. A szlovák, rutén, horvát anyanyelvű gyermekek anyanyelvi oktatásának problémája sem került megoldásra abban a mértékben, amelyre azok gondviselői vártak a jugoszláviai királyi kormány elnyomó nemzetiségi iskolapolitikájának megszűnése után. Balázs Ferenc első látogatásait követően, 1942 szeptemberében készített szintézist a miniszterelnökségre és a VKM VI/6 üo. részére. Ezekből az iskolapolitikai részeket a miniszterelnökségen összegezték és mind a német—magyar kormánytárgyalásokon, mind a Volksbund támadó jellegű felterjesztéseinek visszavetésénél felhasználták. A jelentés hatalmas anyaggal támadta a jugoszláviai kormányzatok két évtizedes iskolapolitikáját, amiért elnyomták a nem szerb tannyelvű iskolákban a kisebbségi tagozatok anyanyelvi gondozását. Balázsnak nagyon pontos adatokkal sikerült kimutatnia, hogy a magyar, német és szerb tanszemélyzet 25%-a egyengeti a nemzetiségek sorsközösségének gondolatát, míg 75%-a a „ ... kor uralkodóvá váló és kiéleződő sovén fertőzésének hatása alá szorulva a gyűlölködés maghintője, különösen a nemzetiszocialista német tanítóság .. ."

7 A tragédia, írta jelentése más részében: „ ... hogy a tanulók felső osztályos részeinek lelkében megrendítik a haza iránti tisztelet és szeretet érzését, helyébe egymás iránti gyűlöletet oltották, megsemmisítik az iskola minden nemes törekvését ezen tanintézeteken kívülről beható erők ...". (Ti. a VDU nemzetiszocialista propagandája. — Szita László). 7 Bm. L. B. F. biz. ir. 7/1943.