Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)

Történelem - Bárth János: Magyarország népességének felekezeti megoszlása a 19–20. században

TÖRTÉNELEM 211 A rutének szinte kizárólag görögkatolikusok voltak. 98,2%-uk tartozott e felekezet hívei sorába. Vallási szempontból tehát a ruténség (a horvátok és a szerbek mellett) legegységesebb népnek számított a Kárpát-medencében. A nem görögkatolikus rutén töredéken a római katolikus, a görögkeleti és az izraelita egyház osztozott. A magyarországi horvátok csaknem mind római katolikusok voltak. (98,9%). Elenyésző töredékük tartozott a görögkatolikus, evangélikus, görögkeleti és az izraelita egyház kötelékébe. A magyarországi szerbek kevés kivételtől eltekintve a görögkeleti vallást követték. (98,5%). Kis töredékük tartozott a római és a görögkatolikusok táborába. Nézzük ezután az arányokat a vallások oldaláról! A római katolikusok abszolút többsége, 64,8%-a magyar anyanyelvűnek vallotta magát. A katolikusok táborán belül csaknem azonos részesedés jellemezte a németeket (14,1%) és a szlovákokat (15,5%). Számottevő volt még a horvát katolikusok száma (2,1%). A görögkatolikus vallás híveinek seregében a románok jelentették az abszolút többséget 56,4%-kal. Utánuk következtek a rutének 22,7%-os arányszámmal. A magyarok 15,2%-kal képviseltették magukat az egyesült görög egyházban. A szlovákok (görögkatolikusok) 3,9%-ot jelentettek a görögkatolikusok felekezetén belül. A református egyház hívei 98,4%-ban a magyarság köréből kerültek ki. Kis számban éltek az országban német (0,9%) és szlovák (0,4%) reformátusok is. Az evangélikus vallás követői között nagyjából egyforma arányban akadtak magyarok (31,9%), németek (31,5%) és szlovákok (34,6%). A görögkeleti vallás követőinek közel négyötöde (77,1%) a románok, egyötöde (19,5%) pedig a szerbek közül került ki. E vallás híveinek 1,8%-a magyar anyanyelvűnek vallotta magát. Az unitárius felekezet jellegzetesen magyar vallásnak számított. Híveinek 98,6%-a magyar anyanyelvű volt. Elvétve akadtak német, szlovák és román unitáriusok is. A kevés baptista 60,8%-a a magyarság soraiból került ki. Meglepően magas az áttért román baptisták részaránya (26,4%). A baptista vallás előfordult a németek (5,9%) és a szlovákok körében is (5,8%). Az izraelita felekezet híveinek háromnegyede, (76,9%-a) magyar anyanyelvűnek vallotta magát. Kevés kivételtől eltekintve a többi zsidót német anyanyelvűként vették számba a népszámlálási biztosok. A XX. század elején természetesen tiszta katolikus vagy tiszta református vármegye nem akadt Magyarországon. Voltak azonban a köztudat által jellegzetesen katolikusnak, reformátusnak, evangélikusnak vagy görögkeletinek tartott vidékek. Egy-egy táj vagy megye felekezeti jellemzői az újkorban belső fejlődés eredményeként viszonylag keveset változtak. Alábbiakban az 1910-es népszámlálás adatai