Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)
Történelem - Bárth János: Magyarország népességének felekezeti megoszlása a 19–20. században
210 BARTH J.: MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK ... nemcsak a természetes szaporodás okozta, hanem az ekkortájt nagyon intenzív galíciai bevándorlás is. Összehasonlításképpen megemlítjük még néhány más vallás követőinek tényleges szaporodási arányszámait. Felsorolásunkban az első szám mindig a magyar korona országainak területére, a második, zárójelbe tett szám a társországok nélküli Magyarországra vonatkozik. 1857 és 1910 között: görög katolikusok: 46,59 (46,07)%, reformátusok: 43,39 (42,81)%, evangélikusok: 32,89 (30,25)%, görögkeletiek: 22,14 (15,35)%. 1869 és 1910 között: görögkatolikusok: 27,47 (27,25)%, reformátusok: 29,98 (29,10)%, evangélikusok: 19,94 (19,19)%, görögkeletiek: 15,83 (12,91)%. 6 Mindkét időszakot tekintve föltűnően alacsony a görögkeletiek szaporodási aránya. Ez látszólag ellentmond a néprajzi tapasztalatoknak. Tanulságos megállapításokat tehetünk, ha az 1910. évi felekezeti megoszlás arányszámait összevetjük a nemzetiségi megoszlás adataival. Erre a népszámlálás anyanyelvet kimutató felmérései adnak lehetőséget. 1910-ben a Horvátország nélkül értelmezett Magyarországon 9 944 627 magyar, 1 903 357 német, 1 946 357 szlovák, 2 948 186 román, 464 270 rutén, 194 808 horvát, 461 516 szerb és 401 412 egyéb anyanyelvű lakos élt. Horvátországgal együtt az előbbi számok így alakultak: magyar: 10 050 575, német: 2 037 435, szlovák: 1 967 970, román: 2 949 032, rutén: 472 587, horvát: 1 833 162, szerb: 1 106 471, egyéb (vend, bunyevác, cigány, cseh-morva, lengyel, bolgár, olasz) 469 225. Továbbiakban a nemzetiségek felekezeti arányainak és az egyes vallások nemzetiségi arányainak bemutatásakor a Horvátország nélküli Magyarország adatait vesszük figyelembe. Először az anyanyelv oldaláról közelítjük meg az arányok feltárását. A magyarság többsége, 58,7%-a katolikus volt. A református magyarok a magyar anyanyelvű nép 25,8%-át tették ki. 4,2% magyar jutott az evangélikus és 3,1% a görögkatolikus vallásnak. A magyar anyanyelvűek 7%-a izraelita vallású volt. A többi vallás részesedése a magyarság körében alig tekinthető számottevőnek. (0,4 görögkeleti, 0,7 unitárius, 0,1 baptista). A magyarországi németek kétharmada, 66,6%-a a római katolikus vallást követte. Kb. egyötödük, 21,6%-uk az evangélikus vallás híve volt. A német anyanyelvűként összeírt lakosok 10,4%-a zsidók sorából került ki. A református vallás részesedése 1,2%-ra tehető. Figyelemre méltó, hogy elenyészően kis számban bár, de voltak görögkatolikus és görögkeleti németek is. (0,1—0,1%). A szlovákok 71,8%-a katolikus, 23,2%-a az evangélikus vallás híve volt. 4,1%-uk a görögkatolikusok számát szaporította. A románok 61,0%-a görögkeleti, 38,5%-a görögkatolikus vallást követte. Fél százalékukon a római katolikus, az evangélikus és a baptista vallás osztozott. 6 KARNER K. 1931. 6.
