Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)

Történelem - Szita László: A nemzetiségi iskolaügy alakulása a második világháború idején a visszacsatolt Bács-Bodrog vármegyei területeken, 1941–1944

TÖRTÉNELEM 283 tudja megfelelő nívón a magyar nyelvet. A német tagozatban „ ... a magyar nyelv tudása alig több a semminél..." — írta miniszterelnökhöz küldött különjelentésében. A német lakosság szélsőséges mozgalomhoz húz. A német nemzetiszocializmus erősödése figyelhető meg közöttük.

35 24. Regöce Állami elemi népiskolájában egy részben osztott magyar, német, és egy osztatlan szerb tagozat működött. Teljesen anyanyelven folyt az oktatás. 1942 őszén az öt tanerős iskola négy nevelőjét katonának sorozták be, aminek következtében a tanítás szünetelt. Mivel sem az iskolagondnokság nem alakult meg, továbbá csak a német tagozat rendelkezett tankönyvekkel, a szerb nem, a magyar rosszul ellátva a Délvidéki Művelődési Egylettől várta a segítséget, a tanítás jóformán meg sem indult.

36 103 magyar, 168 német, 40 szerb tanulót írtak össze 1942-ben, akik közül 58 nem magyar anyanyelvű beszélte a magyar nyelvet is. A német lakosság erősen a Volksbund mozgalomban kompromittálja magát. A szerb és a magyar gyermekek többször gúnynak voltak kitéve a felsős „jugendita" (sic! Nyilván a Hitler Jugendről van szó = SzL.) tanulók részéről. Egy állami óvoda működött magyar foglalkozási nyelvvel. A Volksbund a német gyermekek részére Kinderheimet tartott fenn 1941. decembertől.

37 25. Szépliget Állami elemi iskolájában egy osztatlan magyar, egy részben osztott német tagozat működött hét tanerővel, akik kitűnően beszéltek németül. A magyar tagozat felállítása azzal járt, hogy az iskola 33 szlovák tanulóját is ide sorolták. A szerb kormányzat idején szlovák tagozat is működött az iskolában. A magyar tagozatban egy tanerő működött 81 tanulóval, aminek az lett a következménye, hogy még 1943 márciusában sem tudtak a legcsekélyebb eredményről beszámolni. Balázs jelentésében elismerte, hogy „csak évek múlva tud e tagozat magának medret ásni, amely akkor is kezdeti eredményekhez vezethet.'..". Bár nyilván belátta a tagozat megszervezésének ilyen módon történt hibás voltát, igény szerény kritikai megfogalmazást választott a miniszterhez küldött jelentésében. A német tagozat számára megmaradtak, sőt kedvezően továbbfejlődtek azok a lehetőségek, amelyeket a 35 Bm. L. B. F. ir. 13/1943. 36 Bm. L. B. F. ir. 38/1943. A miniszterhez küldött különjelentésében részletesen beszámolt a tankönyvellátásról. Megállapította, hogy „... a visszatért Bácska állami elemi iskoláiban katasztrofális tankönyvhiány van, az ellátás alig indult meg. (1943. november!) A szlávoknak (sokac, bunyevác, szlovák, szerb) egyáltalán nincs, vagy régi kiadású, illetve pánszerb szellemű ...". Itt utalt arra is, hogy Bács-Bodrog vármegyei felekezeti iskolák egységes rendszerű, valamint teljesen anyanyelven tanító iskoláiban hasonlóképpen nagy a kisebbségi nyelven írt tankönyvek hiánya. 37 Bm. L. B. F. biz. ir. 149—150/1942.