Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)

Történelem - Bárth János: Magyarország népességének felekezeti megoszlása a 19–20. században

216 BARTH J.: MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK ... A három vallás híveinek száma együttesen sem érte el a lakosság lélekszámának egyharmadát. Az unitáriusok 2,5%-ot tettek ki. Katolikusok és reformátusok nagyjából egyforma arányban éltek Erdély területén. Előbbiek 14,0%-ot, utóbbiak 14,9%-ot értek el. Az evangélikus vallás híveinek többsége Erdélyben a szászok közül került ki. Összesen 8,6%-át képezték a lakosságnak. A zsidók részaránya alacsony volt. (2,4%) Csak Beszterce-Naszád megyében (5,7%), Kolozsváron (11,6%) és Marosvásárhelyen (10,8%) éltek számottevően. A római katolikusok csak Csík megyében voltak abszolút többségben, ahol a katolikus csíki székelyek jóvoltából részesedési arányuk 80,6%-ot ért el. Jelentős számú római katolikus élt még Háromszék megyében (33,5%), Kolozsvárott (31,3%), Marosvásárhelyen (28,3%) és Udvarhely megyében (36,3%). Az utóbbi megyében relatív többségük is volt. A reformátusok egy megyében sem voltak abszolút többségben. Relatív többséget képeztek Háromszék megyében (40,6%), Kolozsvárott (34,1%), Maros-Torda megyében (38,3%), Nagy-Küküllő megyében (44,2%). Jelentős számban éltek még Udvarhely megyében (33,5%), Kolozs megyében (20,0%), Kis-Küküllő megyében (19,0%). (Jellemző és tanulságos, hogy a néprajzilag oly híres református kalotaszegi magyarság csak 20,0%-ra tudta feltornászni a görögkatolikus románság ellenében a reformátusok Kolozs megyei arányszámát.) Az evangélikus Brassó megyében (42,4%) és Nagy-Küküllő megyében (41,9%) alkottak relatív többséget. Számottevően éltek Szeben vármegyében (25,9%). A legtöbb unitárius Udvarhely megyében lakott, ahol számarányuk 22,2%-ot tett ki. Jelentős volt még az unitárius vallás Torda-Aranyos megyében (5,7%) Maros-Torda megyében (3,7%) és Háromszékben (3,5%). A görögkatolikusok abszolút többségben voltak Beszterce-Naszód megyében (56,7%), Kolozs megyében (52,1%), Szolnok-Doboka megyében (61,7%). Relatív többséget képeztek Torda-Aranyos megyében (41,7%) és Kis-Küküllő megyében (35,6%). Nagy számban éltek Alsó-Fehér megyében (38,5%). A görögkeletiek fellegvárának Fogaras megye (65,0%), Hunyad megye (63,9%) és Szeben megye (56,5%) számított. E három megyében abszolút többségre tettek szert. Relatív többségben éltek Alsó-Fehér megyében (40,5%). Számottevő volt az arányuk Brassó megyében (35,2%), Nagy-Küküllő megyében (34,7%) és TordaAranyos megyében (32,5%). Fiume és a magyar tengerpart népességének 90,1%-a katolikus volt. A fennmaradó 9%-on a többi vallás osztozott. Horvát-Szlavónország vallási viszonyait vármegyénként és tájanként nem kívánjuk részletezni. Csupán összefoglalóan állapítjuk meg, hogy a magyar korona ezen országában a római katolikusok aránya 87,6%-ot tett ki. A görögkeletiek 5,1%-kal, a zsidók 5,4%-kal részesedtek. A többi vallás hívei elenyészően kevesen voltak.