Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)

Történelem - Bárth János: Magyarország népességének felekezeti megoszlása a 19–20. században

TÖRTÉNELEM 215 (26,5%) és Ugocsa megyében (15,3%). Legkisebb volt a reformátusok arányszáma Máramaros megyében (2,7%). Az evangélikusok Magyarország négy megyéjében: Túróc (49,6%), Békés (35,4%), Nagy-Küküllő (41,9%) és Brassó (42,4%) megyében értek el relatív többséget. Közülük Békés az evangélikusok 35,4%-os arányszámával a Tiszántúlra esett. Ezt az arányszámot elsősorban a Békés megyei szlovákság és Orosháza evangélikus magyarsága biztosította. A többi tiszántúli megyében az ágostai hitvallás nem tudott számottevően gyökeret verni. Túróéban szlovákok, az említett két erdélyi megyében szászok juttatták relatív többséghez az evangélikus vallást. A görögkeleti vallás követőinek száma a vizsgált területen csak Bihar megyében volt jelentős, ahol a görögkeletiek 39,3%-os arányszáma csaknem azonos volt a reformátusok 39,5%-os arányszámával. Az előbbi szám román, az utóbbi magyar népességet jelentett. A terület keleti oldalán viszonylag sok zsidó lakott. Tanulságos ebből a szempontból Nagyvárad példája, ahol 30,3% katolikus és 39,5% református mellett 24,5%-nyi zsidó lakosság élt, vagyis a népesség egynegyede a zsidó hitközséghez tartozott. A zsidók ilyen magas arányszámával Nagyvárad megelőzte Budapestet. Magyarország összes törvényhatósági jogú városa és vármegyéje között Nagyváradon volt a legmagasabb a zsidók aránya. A Tisza—Maros szögében két vallásnak volt döntő szerepe: a görögkeletinek és a római katolikusnak. A románok és a szerbek általában görögkeletiek, a nyugati eredetű telepesek és a szegedi származású magyar lakosok jórészt római katolikusok voltak. A görögkeletiek 51,5%-os arányszámukkal abszolút többséget élveztek. Abszolút többségben voltak, Arad megyében (62,2%), Krassó-Szörény megyében (72,4%) és Temes megyében (52,7%). A relatív többséget képezték Torontál megyében (46,7%) és Pancsován (45,0%). A nagyvárosokban kisebbségbe szorultak. Aradon 20,0%, Temesváron 15,5% volt az arányszámuk. A római katolikusok abszolút többséget képeztek Arad városában (51,7%), Csanád megyében (52,4%), Temesváron (67,0%), Versecen (59,7%). Viszonylag magas volt az arányszámuk Torontál megyében (45,8%), Pancsován (36,1%), Temes megyében (39,0%). Reformátusok csak Aradon (12,1%) és Csanád megyében (17,1%) éltek számottevően. Evangélikusok szintén Csanád vármegyében (13,1%) fordultak elő jelentősebb számban. A zsidók arányszáma más tájakhoz képest alacsony volt (1,0%). Aradon azonban a lakosság 10,0%-át a zsidók tették ki. Erdély, a népszámlálási statisztikák nyelvén, Királyhágón túl, vallási szempontból fölöttébb vegyes képet mutatott. A legmagasabb arányszámmal a keleti kereszténység vallásai rendelkeztek. A görögkeletiek 29,6%-os aránnyal relatív többséget élveztek. Nem sokkal maradtak el mögöttük a görögkatolikusok, akik 28%-ot tettek ki. Mindkét vallás elsősorban a románokat tudhatta hívei sorában. A magyarság a római katolikus, a református és az unitárius vallás követője volt.